A fogyasztói árindex júniusban a cseh statisztikai hivatal jelentése szerint havi szinten 1 százalékkal, 12 havi viszonylatban pedig 5,5 százalékkal emelkedett, noha az elemzők átlagosan csak 0,5, illetve 4,9 százalékos növekedést vártak. Ennél magasabb 12 havi inflációt utoljára 1998 decemberében regisztráltak. A szabályozott árakat és a közvetett adókat nem tartalmazó maginfláció 1,3, illetve 4,4 százalék volt. Az infláció megugrását főként a szezonális mezőgazdasági termékek árának emelkedése okozta, de belejátszott az idegenforgalmi szolgáltatások és a közlekedés drágulása is.
Oldrich Dedek, a jegybank alelnöke a jelentésre reagálva leszögezte: júniusban az infláció immár harmadszor haladta meg a pénzintézet által megszabott 5 százalékos küszöbértéket. A Reuters és a Bloomberg által megkérdezett elemzők egy része szerint a jegybank rövidesen kamatemelést hajt végre, mások ellenben úgy látják, hogy a szigorítás inadekvát lépés lenne, mivel az agrártermékek árát nem tudja befolyásolni, a fogyasztói kosár többi komponense viszont nem, vagy csak alig drágult májushoz képest. A piacok mindazonáltal kamatemelésre számítanak: a kötvényárfolyamok meredeken csökkentek tegnap, az irányadó tízéves - 2010-ben lejáró, 6,4 százalékos kamatú - állampapír hozama 23 bázisponttal, 6,95 százalékkal emelkedett.
Elemzők szerint inflációgerjesztő hatása lehet a kormány által elfogadott, 2001-re és 2002-re szóló gazdaságélénkítő programnak is, melynek célja az, hogy a GDP a tavalyi 3,1 százalék után idén 4, jövőre 5-6 százalékkal gyarapodjon. A Miroslaw Grégr gazdasági miniszter nevével fémjelzett Stratégia a gazdasági növekedés erősítéséért című program eredetileg 266 milliárd koronát irányzott elő, a végleges változatban ezt leszállították 166 milliárdra. A pénz zömét lakásépítésre, az infrastruktúra fejlesztésére, ipari parkok létrehozására, valamint a bányászat és az acélipar átalakítására fordítják. Az idei évre 80,1 milliárd korona jut, ebből 17,2 milliárd a költségvetést terheli. A jövő évi büdzsében 21,8 milliárd koronát szánnak a cseh sajtó által big bangnek is nevezett stratégiára. A további forrásokat mindkét évben elkülönített alapokból, privatizációs bevételekből, banki hitelekből és az Európai Unió támogatásaiból kellene biztosítani, ám sok elemző valószínűtlennek tartja, hogy összejön az előirányzott pénz.
(NAPI)
Papp Zoltán