Devlet Bahceli török miniszterelnök-helyettes, a hárompárti kormánykoalícióban részt vevő Nemzeti Cselekvés Pártjának (MHP) elnöke kijelentette: a török kormány teljesítette valamennyi kötelezettségét az IMF-fel szemben. Pár órával utóbb Bulent Ecevit kormányfő egy közleményben szintén leszögezte, hogy Isztambul a maga részéről eleget tett vállalásainak. E nyilatkozatokat a piacok úgy értelmezték, hogy az ország vezetői nem hajlandók több engedményt tenni a Valutaalapnak, mire a Reuters és a Dow Jones tudósításai szerint az isztambuli tőzsdindex tegnap 10 százalékot esett, a török líra pedig - amely a pénzügyi krízis februári kirobbanása óta közel 50 százalékkal romlott - a dollárhoz képest 1 325 000-re gyengült a csütörtöki 1 278 000-ről.
A hét első felében előbb az IMF halasztotta el a döntést a Törökországnak februárban megítélt 15,7 milliárd dolláros hitelkeret 1,562 milliárdos részletének folyósításáról, majd a Világbank is későbbre tolta egy 1,7 milliárd dolláros kölcsön elbírálását (NAPI Gazdaság, 2001. július 4., 2. oldal). Az IMF hiányolta a bankszektor reformját és a pénzkínálat korlátozását, valamint annak a feltételének teljesítését, hogy a Turk Telecom állami távközlési vállalat élére a kormány szakemberekből álló új vezetést nevezzen ki.
Elemzői körökben tegnap megdöbbenést okozott Bahceli megnyilatkozása, aki szerintük úgy beszélt, mint aki egyáltalán nem akarja, hogy Törökország és az IMF között megoldódjék a patthelyzet. A piacokon csak tovább rontotta a hangulatot Ecevit közleménye és a kormányfő későbbi megjegyzése, amely szerint az IMF nagy igazságtalanságot követ el a hitelrészlet visszatartásával.
A kereskedés zárása után szivárgott ki a hír, hogy a kormány hétfői hatállyal az állami Ziraat Bankba olvasztja be a szintén állami, de gyakorlatilag csődben lévő Emlak Bankot. Az Emlak megszüntetését jelentő döntés nagy lépést jelent az IMF elvárta szerkezeti reformok terén. Egy magát megnevezni nem kívánó IMF-es forrás szerint a hitelszervezetet nem annyira Turk Telekom ügye aggasztja, inkább az, hogy Isztambul nem hajlandó elkötelezni magát a reformok mellett, nem tartja be, amit az IMF-nek ígér, ráadásul úgy tesz, mintha az egész ügy nem lenne komoly. A Valutaalap igazgatóságának több tagja emellett attól tart, hogy Törökország egy éven belül harmadszor is válságos helyzetbe kerülhet, ha hosszabb ideig elzárják a hitelforrást.
P. Z.
Papp Zoltán