Sajátos konfliktus van kialakulóban az eurózóna meghatározó szakszervezetei és a blokk monetáris politikájáért felelős ECB között. A szakszervezetek a bank hibájául róják fel, hogy a 12 havi inflációt nem tudja a kitűzött 2 százalékos plafonérték alá szorítani, és az árdrágulás miatt magasabb követelésekkel készülnek a jövő évi bértárgyalásokra. Az ECB ellenben világossá tette, hogy miután kamatdöntéseinél az inflációs várakozásokat is figyelembe kell vennie, a növekvő bérigények potenciális inflációgerjesztő hatásukkal rontják a monetáris könnyítés esélyeit.
Májusban az euróövezet 12 havi inflációja 3,4 százalék volt, és a 2 százalékos cél idén biztosan nem lesz elérhető. A szakszervezeteket nem vígasztalja az ECB által is hangsúlyozott körülmény, hogy a magas ráta nagyrészt átmeneti tényezőknek, így a kőolajár emelkedésének, valamint a kergemarhakór és a száj- és körömfájás-járvány kiváltotta élelmiszer-drágulásnak tudható be, hiszen a háztartások kiadásaiban épp e tényezők markánsan jelentkeznek. Eddig a német, az olasz, a francia, a portugál és a holland szakszervezetek közölték, hogy a következő bértárgyalásokon elvárják a munkaadóktól, vegyék számításba a magasabb inflációt. Olaszországban és Franciaországban már figyelmeztető sztrájkokkal is nyomatékosították követelésüket.
A szakszervezetek többsége az elmúlt két évben mértéktartást tanúsított, követve a fémipari dolgozókat tömörítő német IG Metall példáját, amely 1999-ben két évre szóló - 2002 elején lejáró - megállapodást kötött a munkáltatókkal a 2,5 százalékos éves béremelésről. Az utóbbi napokban viszont épp az IG Metall vezetői hangoztatták, hogy bár a háborúskodást kerülni akarják, ezúttal nem elégszenek meg az inflációnál alacsonyabb bérnövekedéssel. A munkáltatók szerint ez inflációs spirál kialakulását idézheti elő, ami sokat ártana az eurózóna nemzetközi versenyképességének.
Közgazdászok úgy vélik, a romló foglalkoztatási helyzetben a szakszervezetek végül engednek követeléseikből. Mint a Reuters júniusi beszerzésimenedzser-indexéből kitűnt, az euróövezet vállalatainál 1999 májusa óta most először csökkent az alkalmazotti létszám (NAPI Gazdaság, 2001. július 3., 1-2. oldal). A következő hónapokban minden bizonnyal ugyanez lesz a jellemző, ami értelemszerűen gyengíti a szakszervezetek béralku-pozícióit. A Goldman Sachs elemzői egyenesen arra számítanak, hogy az idei 2,7 százalék után a vállalatok munkaerőköltségei jövőre csak 1,5 százalékkal emelkednek.
(NAPI)
Papp Zoltán