Az elmúlt évtizedben világszerte közel ezermilliárd dollárnyi állami tulajdon ment át magánkézbe - írják az OECD elemzői tegnap közzétett jelentésükben, hozzátéve, hogy a privatizációk célja általában a költségvetési hiány csökkentése, a magánbefektetések ösztönzése, a vállalati szféra hatékonyságának javítása, valamint az energia- és a távközlési szektor liberalizációja volt.
Az OECD-országok 1990-ben összesen 24,72 milliárd dollárnyi állami vagyonelemet értékesítettek, és ez az öszszeg a következő évek során - az 1992. évi csökkenéstől eltekintve - 1999-ig folyamatosan nőtt, amikor 104,78 milliárd dolláros rekordszintet ért el. Az összesített privatizációs bevétel az elmúlt évben már csökkent, 100,06 milliárd dollárra. Az Európai Unió legtöbb tagországában e folyamat különösen a 90-es évek második felében gyorsult fel; a privatizációs bevételek - a jelenlegi 15 tagországgal számolva - az 1990. évi 15,56 milliárd dollárról fokozatosan az 1997. évi 67,53 milliárd dolláros rekordszintre emelkedett, majd a következő két évben 60 milliárdra, tavaly pedig 46,76 milliárd dollárra csökkent.
A tavalyi visszaesést az elemzők részben a privatizálandó vagyon megcsappanásával, részben a kedvezőtlenebbé vált tőkepiaci körülményekkel indokolták. A jelentés szerint a következő években a privatizációs akciók nagyobb hányada az OECD-övezeten kívül várható. A szakértők kimutatták, hogy míg az OECD-országokban az elmúlt évtizedben az összesített privatizációs bevétel a bruttó hazai termék átlagosan 3 százalékát tette ki, ezen arány Magyarországon 25 százalék, Lengyelországban 15 százalék, Csehországban pedig 12 százalék volt.
Az OECD tegnap a munkanélküliség alakulásáról is közreadott egy jelentést, amely szerint a foglalkoztatási helyzet idén a szervezethez tartozó 30 országban - az USA, Japán és Törökország kivételével - mindenhol javulni fog. A munkanélküliségi ráta az EU tagországaiban a tavalyi 8,3 százalékról idén 7,7 százalékra, jövőre pedig 7,3 százalékra enyhülhet - vélik brüsszeli kollégáikkal egyetértve a párizsi elemzők. Az Egyesült Államokban a mutató a tavalyi 4,0 százalékról idén várhatóan 4,6 százalékra, jövőre pedig 5,0 százalékra emelkedik.
G. S.
Sebő Gábor