Thaiföldön az első negyedévben általános meglepetésre 0,2 százalékkal zsugorodott a bruttó hazai össztermék az előző negyedévhez képest, a szezonális tényezők figyelembevételével. A tavalyi utolsó negyedévben még 1 százalékkal bővült a GDP. Éves összehasonlításban a negyedik negyedévi 3,2 százalékról 1,8 százalékra lassult a növekedés. A feldolgozóipari termelés az előző negyedévi 2 százalékos növekedés után 2,1 százalékkal csökkent, az agrártermelés pedig az előző negyedévi 3,7 százalékos visszaesés után 1,1 százalékkal szűkült az előző negyedévhez képest. Az állami tervezési hivatal a közleményében az exportkereslet és az állami beruházások mérséklődésével magyarázza a gazdaság visszaesését. A kivitel értéke az első negyedévben 3,5 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
Az export és az agrártermelés szempontjából kedvezőtlen szezonális okok miatt elemzők a második negyedévre is GDP-csökkenést jósolnak, ami már recessziót jelent. A tendencia megfordulása legfeljebb a második félévben várható, ha nem nő tovább a politikai bizonytalanság. A kormány lefelé módosított előrejelzése szerint a tavalyi 4 százalék után idén csak 2,0-3,0 százalékkal bővül a GDP.
Az exportkereslet csökkenése nyomán a kormány arra számít, hogy a belföldi fogyasztás lesz a növekedés hajtóereje. A januárban tartott parlamenti választások nyomán átmenetileg erősödött is a fogyasztói és befektetői bizalom az országban, ezt azonban aláásta, hogy az új miniszterelnök, Takszin Sinavatra ellen bírósági eljárás indult amiatt, hogy vagyona egy részét megpróbálta eltitkolni. A befektetők bizalmát gyengíti a jegybank monetáris politikájával kapcsolatos bizonytalanság is. A kormány a betéti kamatok emelésétől várja a fogyasztás növekedését, ezért menesztette a jegybank korábbi elnökét, aki ellenállt az erre irányuló nyomásnak. Az új jegybankelnök, Pridijathorn Devakula beiktatását követően az IMF tanácsa ellenére 1 százalékponttal, 2,5 százalékra emelte az irányadó hitelkamatot arra számítva, hogy ez a betéti kamatok emelkedését és a fogyasztás növekedését fogja eredményezni. A vállalati beruházások mindenesetre stagnálnak, mivel a bankok a nagy összegű kétes kintlevőségek miatt kétszer is meggondolják, hogy hitelt nyújtsanak. A kormány kamatcsökkentés helyett inkább fiskális eszközökkel igyekszik ösztönözni a növekedést: az októberben kezdődő pénzügyi évben 1200 milliárd bahtot (26 milliárd dollár) kíván fordítani bankszanálásra, valamint az agrárgazdálkodók és a falusi települések támogatására.
G. T.
Gáti Tibor