Áprilisban az eurózónában az ipari termelés havi szinten 0,5 százalékkal csökkent, és csak 1,6 százalékkal volt magasabb a 2000. áprilisinál - közölte az Eurostat. Utoljára 1999 júliusában regisztráltak 2 százaléknál alacsonyabb éves növekedési rátát. Az ipari termelés havi összehasonlításban már márciusban is gyengült - 0,3 százalékkal -, és az üzleti klíma alakulását tükröző indexekből valószínűsíthető, hogy májusban szintén visszaesés következett be. Az EU egészében az áprilisi ipari termelés 0,4 százalékkal maradt el a márciusitól, és 1,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.
Ami az egyes szektorokat illeti, áprilisban csak a nem tartós, vagyis három évnél rövidebb használatra szánt fogyasztási cikkek gyártása bővült - 0,3 százalékkal márciushoz képest -, míg a félkész termékek esetében 0,6, a beruházási javakéban 0,1, a tartós fogyasztási cikkek esetében pedig 0,5 százalékos csökkenést mértek. A Reuters és Bloomberg a visszaesés fő okai közt említi, hogy az erősödő infláció miatt romlik az európai fogyasztók vásárlóereje, valamint az euróövezet kivitelének 13,5 százalékát felvevő Egyesült Államokban gyengül az importkereslet. Az EU göteborgi csúcstalálkozója után elemzők arra számítanak, hogy az unióhoz a bővítés első körében csatlakozó országok 2007-ben válhatnak tagjaivá a Gazdasági és Monetáris Uniónak (EMU).
A csúcson elfogadott menetrend szerint a legfelkészültebbek - köztük Magyarország - 2004-ben léphetnek be az EU-ba, majd ezt követően az új tagoknak az EMU-tagság feltételeként két éven át stabil árfolyamon kell tartaniuk nemzeti fizetőeszközüket az euróhoz képest. E periódus leteltével a brüsszeli bizottság és az Európai Központi Bank (ECB) végső értékelést készít arról, hogy megfelelnek-e az illető országok a maastrichti kritériumoknak. Ez újabb két hónapba telhet, majd további 6-8 hónapot vehet igénybe a felkészülés a közös pénz bevezetésére, így a valutauniós tagság valamikor 2007-ben lesz esedékes. Egyes vélemények szerint az EMU az árfolyam-stabilitás terén esetleg beérné két évnél rövidebb időszakkal is, a szakértők többsége azonban úgy gondolja, hogy Németország semmiképp sem fogadna el egy ilyen könnyítést.
(NAPI)
Papp Zoltán