Németországban a fogyasztói árak májusban 0,5 százalékkal emelkedtek az egy hónappal korábbi 0,4 százalék után, a 12 havi infláció pedig 3,5 százalékra ugrott az áprilisi 2,9 százalékról. A szövetségi statisztikai hivatal közleménye szerint főként az üzemanyagok és az élelmiszerek drágulása dobta meg az árindexet. Az élelmiszerekért éves szinten átlagosan 6,7 százalékkal, ezen belül a húskészítményekért 9,5, a zöldségekért 15,6 százalékkal kellett többet fizetni. Ilyen magas inflációt utoljára 1993 decemberében láttak - akkor 4,2 százalékot regisztráltak.
Az Eurostat által mért harmonizált árindex (HICP) 0,6, illetve 3,6 százalékkal emelkedett májusban.
Az eurózóna második legnagyobb gazdaságában, Franciaországban a fogyasztói árak 0,7 százalékkal nőttek az áprilisi 0,5 százalék után, a 12 havi infláció pedig 2,5 százalékra, 1996 márciusa óta nem látott szintre szaladt fel az egy hónappal korábbi 2 százalékról. A párizsi statisztikai hivatal az erőművekben felhasznált gáz árát és az élelmiszereknek a szárazság miatti drágulását emelte ki az áremelkedés okaiként. Az eurózónához nem tartozó Nagy-Britanniában szintén az élelmiszerek nyomták fel az árindexet. A Bank of England (BoE) által irányadónak tekintett, a jelzáloghitelek hatását nem tartalmazó 12 havi infláció (RPIX) 2,4 százalékra emelkedett, noha elemzők változatlan értékre, 2 százalékra számítottak. Az RPIX ezzel megközelítette a BoE középtávú 2,5 százalékos referenciaszintjét, megkérdőjelezve annak a várakozásnak a megalapozottságát, miszerint már júliusban újabb kamatcsökkentés várható.
A monetáris enyhítés esélyei tovább zsugorodtak az eurózónában, a Reuters által idézett elemzők szerint ugyanis a német és a francia adatok alapján arra lehet számítani, hogy a térségben az áprilisi 2,9 százalékról 3,2-3,4 százalékra emelkedett az infláció a múlt hónapban, még távolabb kerülve az Európai Központi Bank (ECB) 2 százalékos plafonjától.
A mellbevágó adatok közzététele után az euró/dollár árfolyam a korábbi - új hat hónapos mélypontot jelentő - 0,8417-ről az intervenciós félelem miatt pillanatok alatt 0,8475-re szaladt fel, mivel az ECB-nek az euró erősítésén kívül nemigen van eszköze az infláció letörésére. A nyilatkozatokból is ezt lehetett kiolvasni: Ernst Welteke, a Bundesbank elnöke szerint noha a gazdasági kilátások az infláció ellen hatnak, az euró árfolyamának alakulása veszélyt jelent az árstabilitásra. Jean-Claude Trichet, a francia jegybank kormányzója és ugyancsak az ECB kormányzótanácsának tagja szintén hangsúlyozta, hogy a térség érdeke az erős euró. Horst Köhler, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, a német Wirtschaftswoche ma megjelenő számában viszont úgy nyilatkozott, hogy az euró egyértelműen alulértékelt, de egy esetleges beavatkozás nem érheti el a célját és a legtöbb befektető még mindig az USA tőkepiacait tekinti a legvonzóbbnak.
B. P. A.
