Az EU tagállamainak nagykövetei tegnap elfogadták a brüsszeli bizottság javaslatát, amelynek értelmében az EU állampolgárai a kelet-közép-európai országok csatlakozása után hét évig nem vásárolhatnak termőföldet és erdőt az érintett államokban. A közös álláspont elfogadását az tette lehetővé, hogy Franciaország visszavonta korábbi javaslatát, hogy a csatlakozási tárgyalások jelenlegi szakaszában ne határozzanak meg átmeneti időszakot. Megegyezés jött létre arról is, hogy az unió állampolgárai a bővítés után öt évig nem szerezhetnek második lakóingatlant az újonnan csatlakozó országokban. Miután egy nappal korábban elvi megállapodás született a munkaerő szabad áramlásának kérdésében is (NAPI Gazdaság, 2001. május 31., 2. oldal), az EU két kulcskérdésben képviselhet közös álláspontot a ma esedékes újabb főtárgyalói fordulón.
Több jelölt ország már korábban jelezte, hogy nagyobb átmeneti időszakot kér: Lengyelország 18 éves moratóriumot javasol, Magyarország a termőföld esetében tízéves, a második lakóingatlan esetében pedig ötéves korlátozást kért. A fejezetet már ideiglenesen lezárták Ciprus, Észtország, Litvánia, Szlovénia esetében, amelyek nem kértek derogációt. Az EU brüsszeli bizottsága javaslatának értelmében a korlátozást három év után felülvizsgálnák, és esetleg lerövidítenék (NAPI Gazdaság, 2001. május 5., 1. oldal).
Az Európai Parlament szerdán nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint 2004-ben 11,47 milliárd euró, 2013-ra pedig már 45,38 milliárd euró többletkiadást jelent az EU költségvetésben a bővítés, feltételezve, hogy 2004-ben tíz új tagállam, 2008-ban pedig további kettő csatlakozik az unióhoz. Ez tíz év alatt összesen mintegy 300 milliárd euró többletkiadást jelent. A számítás során egyebek között feltételezték, hogy az új tagállamok mezőgazdasági támogatása is elkezdődik. Az EU berkein belül még mindig vita folyik arról, hogyan támogassák a jelölt országok mezőgazdaságát. A jelentés, amit az Európai Parlament illetékes bizottságai júniusban és júliusban megvitatnak, megjegyzi, hogy a bővítés pénzügyi hatásainak vizsgálatánál számos, még nem ismert tényezőt kell figyelembe venni, így például azt, hogy a jelöltek milyen sorrendben és mikor csatlakoznak. Az egyik forgatókönyv azzal számol, írja a Reuters, hogy 2004-ben Csehország, Magyarország, Lengyelország, Ciprus, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Lettország, Szlovákia és Málta csatlakozik, majd 2008-ban Bulgária és Románia.
A jelentés szerint a bővítés pénzügyi hatásait illetően még számos kérdésre kell választ találni. Ezek közül a tanulmány az egyik legfontosabbnak tartja annak eldöntését, hogy az új tagállamok mezőgazdasági termelői ugyanúgy közvetlen támogatásban részesüljenek-e, mint a jelenlegi tagországokban. Ha nem lesz közvetlen támogatás, az uniós agrárköltségvetésből 2013-ban 5,2 milliárd euró jut az újaknak, közvetlen támogatás esetén pedig számításai szerint 17,1 milliárd euró.
B. P. A.
Több jelölt ország már korábban jelezte, hogy nagyobb átmeneti időszakot kér: Lengyelország tizennyolc éves moratóriumot javasol, Magyarország a termőföld esetében tízéves, a második lakóingatlan esetében pedig ötéves korlátozást kért. A fejezetet már ideiglenesen lezárták Ciprus, Észtország, Litvánia, Szlovénia esetében, amelyek nem kértek derogációt. Az EU brüsszeli bizottsága javaslatának értelmében a korlátozást három év után felülvizsgálnák, és esetleg lerövidítenék (NAPI Gazdaság, 2001. május 5., 1. oldal). Az Európai Parlament szerdán nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint 2004-ben 11,47 milliárd euró, 2013-ra pedig már 45,38 milliárd euró többletkiadást jelent az EU költségvetésében a bővítés, feltételezve, hogy 2004-ben tíz új tagállam, 2008-ban pedig további kettő csatlakozik az unióhoz. Ez tíz év alatt összesen mintegy 300 milliárd euró többletkiadást jelent. A számítás során egyebek között feltételezték, hogy az új tagállamok mezőgazdasági támogatása is elkezdődik. Az EU berkein belül még mindig vita folyik arról, hogyan támogassák a jelölt országok mezőgazdaságát. A jelentés, amelyet az Európai Parlament illetékes bizottságai júniusban és júliusban megvitatnak, megjegyzi, hogy a bővítés pénzügyi hatásainak vizsgálatánál számos még nem ismert tényezőt kell figyelembe venni, így például azt, hogy a jelöltek milyen sorrendben és mikor csatlakoznak. Az egyik forgatókönyv azzal számol, írja a Reuters, hogy 2004-ben Csehország, Magyarország, Lengyelország, Ciprus, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Lettország, Szlovákia és Málta csatlakozik, majd 2008-ban Bulgária és Románia.
A jelentés szerint a bővítés pénzügyi hatásait illetően még számos kérdésre kell választ találni. Ezek közül a tanulmány az egyik legfontosabbnak tartja annak eldöntését, hogy az új tagállamok mezőgazdasági termelői ugyanúgy közvetlen támogatásban részesüljenek-e, mint a jelenlegi tagországokban. Ha nem lesz közvetlen támogatás, az uniós agrárköltségvetésből 2013-ban 5,2 milliárd euró jut az újaknak, közvetlen támogatás esetén pedig számításai szerint 17,1 milliárd euró.
B. P. A.
