Az eurózóna gazdasági növekedési üteme a feltételezettnél nagyobb mértékben lassul és ez már idén csökkenti az áremelkedési nyomást - jelentette az Európai Központi Bank (ECB) elnöke az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi bizottságának meghallgatásán. A növekedés üteme csökken az eurótérségben a globális lassulás, különösen az Egyesült Államokban és Japánban tapasztalható fejlemények hatásaként, és mindez már idén mérsékli az inflációt, ami jövőre már a bank 2 százalékos plafonja alá kerül. A jelenleg rendelkezésre álló mértékadó előrejelzések arra utalnak, hogy a térség gazdaságának bővülési üteme - főként a belső keresletnek köszönhetően - idén 2,5 százalék körül lesz, ami nem tekinthető inflációgerjesztő mértéknek - szögezte le.
Áprilisban a 12 havi harmonizált árindex (HICP) 2,9 százalékra emelkedett a márciusi 2,6 százalékról, amit az élelmiszerek és az energiaféleségek drágulása, valamint az euró gyengülése okozott, de Duisenberg szerint ezeknek a tényezőknek a hatása a közeljövőben fokozatosan csökken. Az ECB kormányzótanácsának május 10-i meglepetésszerű, 25 bázispontos kamatcsökkentését véleménye szerint azt tette lehetővé, hogy az M3 pénzmennyiségi mutató éves bővülési üteme a térségen kívülről érkező befektetésekből származó, addig nem észlelt torzítás miatt mintegy 1 százalékponttal túlbecsült volt és valójában már a bank 4,5 százalékos referenciaértéke alá csökkent.
Bár az ECB monetáris politikájában nincsenek árfolyamra vonatkozó célkitűzések, az árfolyam fontos tényező, mert a számottevő hatása van az inflációra - mondta az elnök arra reagálva, hogy az euró a múlt héten a többi vezető devizához képest hat hónapos mélypontra esett. A devizapiaci intervenció a bank arzenáljának része, de ennek alkalmazásáról természetesen majd csak utólag tájékoztatnak - tette hozzá. Ernst Welteke, a Bundesbank elnöke, az ECB kormányzótanácsának tagja a múlt héten szintén úgy nyilatkozott, hogy nem kívánatos a gyenge euró, mert felhajtja a térségben az árakat.
B. P. A.
