Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kamatok csökkentésére jelenleg csak bizonyos feltételek teljesülése, elsősorban a költségvetési helyzet stabilizálását szolgáló intézkedések esetén van lehetőség - jelentette ki Balcerowicz a The Wall Street Journal újságírójának kérdésére válaszolva, arról azonban nem nyilatkozott, hogy a monetáris politikai tanács (RPP) jövő héten esedékes ülésén hozzányúlnak-e a kamatokhoz. Jaroslav Bauc pénzügyminiszter már jelezte, hogy a kormány egy-két hónapon belül dönt a büdzsé kiadásainak csökkentéséről, miután a gazdasági növekedés lelassulása miatt a bevételek elmaradnak a tervezett szinttől. A deficit az év első négy hónapjában elérte az egész évre várt összeg 90 százalékát. Az úgynevezett gazdasági deficit a jegybank illetékesei és az elemzők becslései szerint idén el fogja érni a GDP 2,5-3,0 százalékát a tavalyi 2 százalék után.
A pénzügyminiszterérium csütörtökön 4-ről 3,8 százalékra csökkentette a bruttó hazai termék (GDP) idei növekedésére vonatkozó korábbi előrejelzését, egyúttal bejelentette, hogy a gazdasági deficit tavaly a korábban kalkulált 2,7 százalék helyett csak a GDP 2 százalékát tette ki. Bauc erre hivatkozva ismét sürgette a jegybankot, hogy mérsékelje az irányadó kamatokat, hiszen a bank tavaly egyebek között éppen a kedvezőtlen költségvetési helyzetre hivatkozva drágította meg több ízben a hitelt. Boguslaw Grabowski, az RPP tagja azonban közölte, hogy a pénzügyi tárca új számításai nem adnak érvet a kamatcsökkentésre.
A kamatok mérséklését ugyancsak nehezíti az inflációs trend megfordulása. A jegybank weboldalán csütörtökön közzétett jelentés szerint áprilisban nemcsak a teljes infláció nőtt a megelőző hónapokban tapasztalt visszaesést követően (NAPI Gazdaság, 2001. május 16, 2. oldal), hanem a monetáris politika alakításában irányadónak tekintett maginfláció is. A szezonálisan ingadozó árak, az élelmiszer- és üzemanyagárak, valamint a hatósági árak alakulását nem tartalmazó maginfláció kiszámításánál használt öt mutató közül a jelentés szerint négy emelkedett áprilisban, az ötödik pedig változatlan maradt, így megszakadt a kilenc hónapos csökkenő tendencia. A további inflációs kilátások szempontjából kedvezőtlen, hogy az élelmiszerárak áprilisban egy hónap alatt 1,4 százalékkal emelkedtek, ami arra utal, hogy a 12 havi teljes infláció az áprilisi 6,6 százalék után májusban elérheti a 6,7-6,9 százalékot - mondta Janusz Krzyzewski, az RPP tagja.
G. T.
