Az ECB kormányzótanácsa tegnapi ülésén változatlanul 4,5 százalékon hagyta az eurózóna irányadó kéthetes repokamat-minimumát. A Dow Jones, a Reuters és a Bloomberg által megkérdezett elemzők egyaránt erre számítottak, miután egyre aggasztóbb jelei mutatkoznak a térségben az inflációs nyomás erősödésének. Hat tartomány felmérése alapján a német szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint májusban a havi áremelkedési ütem 0,4-0,5 százalék volt, a 12 havi infláció a legóvatosabb becslés szerint is legalább 3,3 százalékra - hét és fél éve a legmagasabbra - emelkedett az áprilisi 2,9 százalékról. Így az áremelkedési ütem az eurózóna egészében biztosan még távolabb került az ECB 2 százalékos inflációs plafonjától.
A bank két héttel ezelőtti kamatcsökkentését részben éppen az inflációs nyomás mérséklődésével indokolta. Ennek ellentmond az a szintén tegnap közölt adat is, hogy a német termelői árak áprilisban éves szinten 1982 óta a legnagyobb mértékben, 5 százalékkal emelkedtek.
Az eurózóna két legnagyobb gazdaságának első negyedévi teljesítményéről tegnap napvilágot látott adatok a növekedési ütem lassulásáról árulkodnak, ezért égető szükség volna a monetáris enyhítésre. Németországban a statisztikai hivatal előzetes adatai szerint az első negyedévben a GDP az előzőhöz képest csak 0,4 százalékkal nőtt, míg éves szinten 1,6 százalékra lassult a tavalyi negyedik negyedévi 1,9 százalékról. Franciaországban kevésbé fékeződött a növekedés: a párizsi statisztikai hivatal az első negyedévre 0,5 százalékos GDP-bővülést mutatott ki, éves szinten pedig 2,7 százalékot, szemben az előző negyedévi 2,9 százalékkal.
A Dow Jones szerint a GDP-adatok kétségeket ébresztenek az eurózóna növekedési kilátásait illetően. Az euró árfolyama az adatok nyomán 0,8567 dollárra és 103,6 jenre, hat, illetve öt hónapja nem látott mélypontra esett vissza.
B. P. A.
