Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Veszélyesek azok a megnyilatkozások, amelyek kétségeket ébresztenek az unión belüli szolidaritást illetően - szögezte le tegnap Günter Verheugen, a brüsszeli bizottság bővítésért felelős tagja, hozzátéve, hogy a szegényebb térségek jövőbeni finanszírozásáról „megfelelő időben", nagy körültekintéssel kell dönteni a következő, 2006-os uniós költségvetésig.
A politikus azután nyilatkozott, hogy Spanyolország, amely a legfőbb haszonélvezője az unió regionális támogatási rendszerének, egyértelművé tette: ragaszkodik a szegény térségeinek juttatott összegekhez a bővítés után is - emlékeztet a Bloomberg, rámutatva, hogy bár az ibériai ország népessége csak 10 százalékát teszi ki az EU-énak, a 2000-2006-os költségvetésből mégis Madrid kapja a legnagyobb összeget, 67 milliárd eurót, a teljes támogatás egyharmadát. Ugyanezen időszak alatt a közép-kelet-európai országok összesen 52 milliárd euró támogatást kapnak, főként közlekedési, környezetvédelmi és munkaerő-képzési projektekre. Madrid az EU múlt hét végi külügyminiszteri tanácskozásán már azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza a munkaerőpiac hét év múlva esedékes megnyitásának tervét, ha nem kap garanciát a támogatásokra. Jerzy Buzek lengyel miniszterelnök nem habozott beszállni a regionális támogatások körüli, élesedő vitába. „Azt várjuk, hogy az új tagországokban az egy főre eső támogatás nem lesz kevesebb, mint a jelenlegi uniós államokban, így Varsónak az összeg oroszlánrészét kell megkapnia" - jelentette ki tegnap brüsszeli látogatása során. Lengyelország a strukturális alap 30 százalékára, azaz évente 8 milliárd euró körüli összegre számít - tette hozzá. Szerinte felülvizsgálatra szorulna az EU-költségvetésben a regionális alapnak jutó összeget jelenleg a GDP 0,45 százalékában limitáló szabályozás is.
Göran Persson svéd miniszterelnök, aki az EU soros elnöki tisztét tölti be, a bővítésről úgy nyilatkozott, hogy már kevésbé optimista azt illetően, elérhető-e áttörés az Unió állam- és kormányfőinek június közepi göteborgi csúcstalálkozóján. Főként a munkaerő szabad áramlásának kérdését ítélik kemény diónak.
(NAPI)
