Az eurózónában áprilisban 0,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a márciusi 0,4 százalékos emelkedés után, a 12 havi harmonizált infláció (HICP) pedig 2,9 százalékra gyorsult az egy hónappal korábban kimutatott 2,6 százalékról - jelentette az Eurostat. Bár az infláció így még messzebb került az Európai Központi Bank (ECB) középtávra szóló 2 százalékos plafonjától, az EU brüsszeli bizottsága szerint nincs ok aggodalomra: az árindex alakulása nem mond teljesen ellent a bizottság ez évre szóló 2,2 százalékos előrejelzésének. Egy évvel ezelőtt az éves infláció még csak 1,9 százalék volt, és a mostani érték visszatérést jelent a tavaly novemberi szinthez.
Az áremelkedés felgyorsulása elsősorban az európai agrárválságok miatt az utóbbi hónapokban folyamatosan dráguló élelmiszerek hatását, valamint az energiaféleségek esetében bekövetkezett kedvezőtlen fordulatot tükrözi. Az élelmiszerek kiskereskedelmi ára éves összevetésben áprilisban 4,8 százalékkal nőtt a márciusi 4,4 százalék után, míg az energiaárak 7,8 százalékkal álltak magasabban, jóval meghaladva az előző hónapban kimutatott 5,6 százalékot. A nagy változékonyságú élelmiszer-, dohány-, alkohol- és energiaáraktól megtisztított 12 havi maginfláció 1,9 százalékra kúszott fel a márciusi 1,8 százalékról, a csak az energiaáraktól megtisztított index pedig 0,2 százalékponttal, 2,5 százalékra nőtt.
Az inflációs adatok teljesen egybevágnak az elemzői előrejelzésekkel, miután a térség országaiból már hetekkel ezelőtt sorra többéves csúcsot jelentő előzetes árindexek láttak napvilágot. Németországban, az eurózóna legnagyobb gazdaságában az Eurostat szerint a HICP a márciusi 2,5-ről áprilisban 2,9, Franciaországban 1,4-ről 2, Olaszországban pedig 2,6-ről 3 százalékra nőtt, míg a legmagasabb, 5,3 százalékos 12 havi inflációt Hollandia esetében regisztrálták.
Az áprilisi inflációs adatok alig egy héttel követik az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsának váratlan döntését, amellyel 25 bázisponttal, 4,5 százalékra csökkentette az irányadó kéthetes repokamat-minimumot. Wim Duisenberg, az ECB elnöke a lépést akkor azzal indokolta, hogy az árstabilitást veszélyeztető kockázatok mérséklődtek és csak átmeneti tényezők nyomhatják felfelé az inflációt. Tegnap - még az adatok hozzáférhetővé válása előtt - Duisenberg sietett leszögezni, hogy a bank mandátuma és legfontosabb feladata továbbra is az árstabilitás feletti őrködés. Ilyen értelmű nyilatkozatokat tett Ernst Welteke, a Bundesbank és Jean-Claude Trichet, a francia jegybank kormányzója is, akik szintén tagjai az ECB kormányzótanácsának.
B. P. A.
