Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A brit jegybank monetáris politikai tanácsa (MPC) tegnap negyed százalékponttal 5,25 százalékra csökkentette a repokamatot. A döntést a kiadott közlemény a brit és a nemzetközi gazdaság kilátásainak további romlásával indokolta. A lépés nem érte váratlanul a megfigyelőket, miután Eddie George, a bank kormányzója a múlt héten jelezte, hogy készek a kamatok mérséklésére a gazdasági növekedés drasztikus lefékeződésének megakadályozása érdekében (NAPI Gazdaság, 2001. május 2. 2. oldal). A bruttó hazai termék (GDP) az akkor közzétett előzetes adatok szerint a várakozásoktól elmaradva csak 0,3 százalékkal, éves összehasonlításban pedig 2,5 százalékkal bővült az első negyedévben. A 0,3 százalék mindössze fele a gazdaság hosszú távú növekedési ütemének. A lassulás főként az ipari termelés visszaesésére vezethető vissza: a kibocsátás a tegnap közzétett adatok szerint márciusban 0,2 százalékkal maradt el a februári szinttől, az első három hónapban pedig 0,7 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. Miután a tavalyi utolsó negyedévben is zsugorodott a kibocsátás, a brit ipar technikailag recesszióban lévőnek tekinthető.
A kamatcsökkentésre emellett az inflációs célkitűzés teljesítése érdekében is szükség van - szögezte le a jegybank közleménye. A jelzáloghitelek kamatait nem tartalmazó nettó infláció jelenleg 1,9 százalék, azaz jóval elmarad a jegybank 2,5 százalékos célkitűzésétől, amit a BoE ugyanolyan kedvezőtlennek tart, mintha meghaladná azt. A brit kamat 1999 novembere óta most a legalacsonyabb, de így is magasabb, mint a hetek többi tagországában. Az Egyesült Államokban a sorozatos csökkentések nyomán jelenleg 4,5, az eurózónában ugyancsak 4,5 százalék az irányadó kamat. Az elemzők arra számítanak, hogy a BoE a következő hónapokban további 25 bázispontos csökkentést hajt végre. A június 7-ére kiírt általános választás miatt erre legkorábban júliusban kerülhet sor, miután nem valószínű, hogy az MPC egy nappal a választás előtt ilyen lépésre szánná el magát. A választási kampánynak így is egyik központi kérdése lesz az eurózónához való csatlakozás, miután a Munkáspárt az új parlamenti időszak első két évében napirendre kívánja tűzni a kérdést, a Konzervatív Párt pedig még legalább öt évig ragaszkodik a brit fonthoz.
(NAPI)
