Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az eurózónát alkotó 12 ország pénzügyminiszterei szerint semmi olyan nem történt utolsó tanácskozásuk óta, ami miatt változtatniuk kellene akkori optimista álláspontjukon (NAPI Gazdaság, 2001. április 23., 1. oldal), továbbra is „realisztikus derűlátással" szemlélik a térség kilátásait – közölte Didier Reynders belga pénzügyminiszter, az Eurogroup soros elnöke a tegnapi tanácskozást követő sajtóértekezleten. Az utolsó pénzügyminiszteri értekezlet óta az EU brüsszeli bizottsága, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egyaránt csökkentette az eurózóna idei növekedésére vonatkozó korábbi előrejelzését; a brüsszeli bizottság például 3,4 helyett 2,8 százalékot prognosztizál. Reynders nem kívánt állást foglalni abban a vitás kérdésben, hogy az Európai Központi Banknak (ECB) csökkentenie kellene-e a kamatokat a gazdaság felélénkítése érdekében, csak annyit mondott, hogy a miniszterek tudomásul vették az OECD erre vonatkozó sürgetését. A derűlátó nyilatkozat mindenesetre az ECB kiváró álláspontjának közvetett támogatását jelenti.
A miniszterek optimizmusát nem támasztják alá a német feldolgozóipari rendelésállomány alakulásáról tegnap napvilágot látott adatok. Eszerint a megrendelések márciusban 4,4 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz és 3 százalékkal tavaly márciushoz képest. Ez évek óta a legnagyobb mértékű visszaesés, és mindenképpen azt jelzi, hogy az USA-ban és ennek nyomán a világgazdaság egészében mutatkozó lehűlés mind erősebben érezteti hatását az eurózóna legnagyobb gazdaságában. A Reuters által megkérdezett elemzők csak 0,4 százalékos havi csökkenésre számítottak. Az exportmegrendelések nem kevesebb mint 7 százalékkal maradtak el a februári szinttől, de a belföldi megrendelések is 2,7 százalékkal visszaestek, annak ellenére, hogy a német kormány idén a belföldi kereslet növelése érdekében összesen 45 milliárd márkával csökkentette az adókat. A rendelésállomány mérséklődése az év eleje óta tart Németországban: februárban 0,4, januárban 2,6 százalékos volt a havi csökkenés.
A pénzügyminiszteri tanácskozáson részt vett Pedro Solbes, a brüsszeli bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős tagja, aki a sajtóértekezleten hangsúlyozta: a pénzügyminiszterek biztosították, hogy a tagországok kormányai készek mindent megtenni annak érdekében, hogy az euróbankjegyek és -pénzérmék jövő januári bevezetése ne járjon áremelésekkel. A bizottság maga is szoros együttműködést épített ki a kiskereskedelmi szakmai szervezetekkel ennek megakadályozása érdekében.
(NAPI)
