Csehországban idén a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalék körüli növekedése várható, és megfelelő világgazdasági körülmények közepette jövőre felgyorsulhat a tempó - áll az IMF országjelentésében, amelyet a szervezet küldöttségének prágai rutinlátogatása után tettek közzé. Tavaly az év egészét tekintve 3,1 százalékkal nőtt a cseh GDP - emlékeztet a Bloomberg. A Valutaalap szakértői szerint az inflációt Csehországban kézben tartják, így nincs szükség a monetáris politika szigorítására, de a jegybanknak a belső és külső kereslet alakulásával kapcsolatos bizonytalanságok miatt készen kell állnia bármilyen irányú kamatváltoztatásra.
Az IMF úgy látja, hogy a cseh gazdaságra nézve az államháztartási deficit növekedése jelenti a legnagyobb veszélyt. A washingtoni szakértők óva intik a cseh kormányt attól, hogy emelje azokat a kiadásokat, melyek nem a növekedés serkentését szolgálják, attól pedig különösen, hogy a bizonytalan privatizációs bevételek terhére költekezzen. A pénzügyminisztérium 190 milliárd koronára, a GDP 9,4 százalékára rúgó államháztartási deficitet prognosztizált az idei évre a privatizációs bevételek nélkül számolva, amit részben a privatizáció előkészítését szolgáló szerkezetátalakítási költségekkel magyaráznak, s ezzel a számítással az IMF is egyetért.
A jelentés szerint mind nyilvánvalóbb, hogy a magánosításból az idén nem folyik be a Prága által számításba vett 180 milliárd korona (1 dollár=38,57 korona). A nemzeti vagyonalap (FNM) korábbi vezetője, Jirí Havel szintén úgy véli, hogy a bevételek elmaradnak a várttól - derül ki a CTK hírügynökségnek adott nyilatkozatából -, és még a folyamat költségeit sem fedezik majd. Havel a múlt héten mondott le, követve Pavel Mertlík pénzügyminisztert, aki az energiaszektor magánkézbe adásával kapcsolatos terveinek elvetése után elégelte meg a sorozatos kudarcokat (NAPI Gazdaság, 2001. április 13., 1-2. oldal). Az idei év közepére több tízmilliárd koronát remélnek a Komercní Banka eladásától, de a távközlési privatizáció a szektor kedvezőtlen helyzete miatt további halasztást szenved, és az energiaszektorbeli értékesítésekből is csak jövőre várható bevétel - hangsúlyozta Havel. Az FNM nettó adósságai ugyanakkor február végén már 16,5 milliárd koronára szaporodtak föl.
A pénzügyminisztérium már arra készül, hogy lefaragja az idei központi költségvetési kiadásokat, tekintettel a bevételek várható 10-15 milliárd koronás csökkenésére - közölte tegnap Eduard Janota pénzügyminiszter-helyettes. A központi költségvetés hiányát 49 milliárd koronára tervezték a tavalyi 46 milliárd koronás - az eredetileg jóváhagyottat 11 milliárd koronával meghaladó - deficit után. A kiadáscsökkentési tervet még Mertlík dolgozta ki - idézte Janotát a Reuters -, és egy-két héten belül a kormány elé kerül.
Sz. M.
Szabó Márta