Az olasz kormány a gazdasági növekedés lassulására számít és a GDP tavalyi 2,9 százalékos bővülése után legfrissebb előrejelzésében a korábban prognosztizált 2,9-ről 2,5 százalékra fogta vissza idei előrejelzését. A várható lassulást a kincstárügyi minisztérium főként az amerikai és a japán gazdaság gyengélkedéséből fakadó közvetett hatásokkal magyarázza. A kormány ugyanakkor 1,7 százalékról 2,3 százalékra módosította az inflációs ráta ez évre várható értékére vonatkozó becslését, ami így immár második éve az Európai Központi Bank (ECB) által előírt 2 százalékos plafon fölött marad. A gazdasági növekedés tavaly a jelentős adókedvezményekkel ösztönzött fogyasztás hatására az elmúlt öt évben a leggyorsabb volt, ám a lendület az utóbbi hónapokban alábbhagyott és a vállalkozói bizalomindex februárban már 20 havi mélypontot ért el (NAPI Gazdaság, 2001. április 4., 1-2. oldal).
A vártnál kevesebb költségvetési bevétel miatt a kormány 0,8 százalékról 1,0 százalékra emelte a GDP-hez viszonyított költségvetési hiányra vonatkozó előirányzatát, az államadósság/GDP arányt ugyanakkor ez év végére a korábban tervezett 106,6 százalék helyett 106,2 százalékra kívánja leszorítani. Az Európai Unión belül egyedül Belgiumban magasabb ennél az arány.
Az ipari rendelésállomány a most közzétett adatok szerint januárban ugyan éves összevetésben 15,5 százalékkal nőtt, decemberhez képest azonban 11,5 százalékos visszaesést regisztráltak; ilyen mértékű csökkenésre a 90-es évek elején indult adatszolgáltatás történetében eddig nem volt példa. Az ipari értékesítés éves szinten 15,7 százalékkal emelkedett, de az előző hónaphoz képest 2,6 százalékkal csökkent. A december azonban kiemelkedő hónap volt, így az adatokból az elemzők szerint a konjunktúra alakulására nézve nem lehet egyértelmű következtetést levonni.
(NAPI)
Sebő Gábor