Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az EU állam- és kormányfői szombaton véget ért kétnapos csúcstalálkozójukon egyetértettek, hogy megvalósítható a még a tavaly decemberi lisszaboni tanácskozáson kitűzött azon cél, miszerint a térség a gazdasági, foglalkoztatási és szociális reformok megvalósítása révén tíz éven belül a világ legdinamikusabban növekvő, legversenyképesebb tudásalapú régiója lehet.
A gazdaság teljesítménye az utóbbi években számottevően javult, a tavalyi növekedés elérte a 3,5 százalékot, és 2,5 millió új munkahely keletkezett, minek folytán a munkanélküliségi ráta 1991 óta a legalacsonyabb szintre került. Az unió bővítése további lendületet fog adni a gazdaságnak és a foglalkoztatásnak egyaránt - áll a kiadott zárónyilatkozatban, amely szerint azonban a nemzetközi gazdasági környezet az utóbbi időben kevésbé nevezhető kedvezőnek a térség szempontjából. Az EU makromutatói mindazonáltal továbbra is jók maradtak, az árstabilitás erősödött, az állami kiadások szintje már korábban egészséges mértékűvé vált, és mindemellett a reformok iránti eddigi elkötelezettség, valamint a gazdaságpolitika biztosítja, hogy a GDP bővülési üteme középtávon 3 százalék körül fog alakulni. A nyilatkozat leszögezi, hogy ehhez elengedhetetlen a munkaerő-piaci helyzet javítása, minek folytán kezelhetőbbé válik a lakosság elöregedése miatt a szociális ellátórendszerre nehezedő nyomás is. A 15 tagállam a foglalkoztatás terén el kívánja érni, hogy a lakosság jelenlegi, 62 százalékos arányához képest ez 2005-re 67 százalékra emelkedjen és növekedjen a dolgozó 64, illetve 55 évnél idősebb férfiak és nők aránya. A gazdasági növekedés és a versenyképesség fokozása érdekében kiemelt fontossággal bír a tudásalapú társadalom, amelyhez elengedhetetlen az internetben és a harmadik generációs mobiltelefóniában rejlő lehetőségek jobb kihasználása. Ennek érdekében a távközlési törvénykezést fel kell gyorsítani, hogy a csomagban szereplő szabályozórendszer még ez évben bevezethető legyen.
A csúcstalálkozó legnagyobb sikere, hogy a pénzügyminiszterek után az állam- és kormányfők is jóváhagyták a Lámfalussy Sándor vezette bölcsek tanácsa jelentését a pénzügyi szolgáltatások piacának újraszabályozásáról és a törvényi háttér megteremtésének felgyorsításáról, amit a határokon átnyúló fúziók számának növekedése, a nemzeti tőzsdék közötti együttműködés szorosabbá válása, a technológiai fejlődés és a költségcsökkentés kényszere tesz szükségessé. A többéves huzavonát követően megszületett Lámfalussy-tervezet értelmében a brüsszeli bizottság az év végéig létrehozni tervezett értékpapír-piaci bizottság, valamint az értékpapír-felügyeleti és szabályozási bizottság segítségével dolgozza ki a részleteket (NAPI Gazdaság, 2001. március 24., 1. oldal). A résztvevők szerint a törvénykezés felgyorsításával elérhető, hogy 2003 végére létrejöjjön az integrált európai értépapírpiac és a kockázati tőkepiac, valamint 2005-ig a teljes pénzügyi szolgáltató szektor újraszabályozásának törvényi háttere. A soros elnöki tisztet betöltő Goran Persson svéd miniszterelnök szintén sikerként könyvelte el, hogy az EU illetékesei még az idén kidolgozzák a postai szolgáltatások deregulációjának részleteit és elérhető közelségbe került a megállapodás az európai légi közlekedés harmonizálásáról is, ez utóbbira a júniusi göteborgi csúcson térnek vissza. A mostani csúcs kudarca, hogy a francia ellenkezés miatt nem jött létre konszenzus az áram- és gázpiac 2005-re tervezett megnyitásáról, a kérdést így a tagállamok átdolgozásra visszautalták a brüsszeli bizottságnak. Az agrárválságot illetően a zárónyilatkozat hatékony közös intézkedéseket sürget, és teljes szolidaritásáról biztosítja az érintetteket, de mint azt Persson közölte, a közös költségvetésből nem tudnak pótlólagos forrásokat biztosítani a veszteségek enyhítésére.
B. P. A.
