Páratlanul széles jogkört kapott a török gazdaság rendbetételéhez a formálisan államminiszteri tárcához jutó Kemal Dervis: a múlt héten még a Világbank egyik alelnökeként tevékenykedő török közgazdász felügyelete alá tartozik majd a jegybank, a kincstár, a négy nagy állami bank közül kettő, a tőzsdetanács és a bankfelügyeleti hatóság. Ezek korábban a török kormánykoalíció baloldali - Ecevit által vezetett - szárnyának felségterületei voltak; a koalíciós alkut jelzi, hogy az állami tervbizottság és a privatizációs szervezet irányítása nem került Dervishez, holott kormányzati források korábban ezt jelezték - hívta fel a figyelmet a Reuters. Ezzel egy időben a miniszterelnök a jegybank kormányzójává nevezte ki Surejja Serdengectit, a kincstár operatív irányítója pedig Ferhat Emil államtitkár lett; elődeik, Gazi Ercel és Selcuk Demiralp a február második felében kitört pénzügyi válság miatt kényszerültek lemondani.
A belpolitikai vihar nyomán kirobbant pénzpiaci pánik kezdete, február 19. óta a török líra 24 százalékkal leértékelődött, miután a jegybank átváltott a szabad lebegtetésre, holott a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) tavaly kidolgozott, összesen 11 milliárd dolláros program még rögzített árfolyam-politikára támaszkodott. A török kormányfő a múlt héten közölte, hogy a krízis tartós megoldásához mintegy 25 milliárd dollárnyi friss hitelre volna szükség (NAPI Gazdaság, 2001. március 1., 2. oldal). Török lapok az MTI szerint úgy tudják, hogy az IMF - amelynek szakértői jelenleg is Ankarában tárgyalnak - elvben már beleegyezett az újabb több milliárdos hitelbe, de a végösszegről csak a kárfelmérés után döntenek. Az új gazdasági csúcsminiszter tegnap úgy nyilatkozott - idézte az Anatolia hírügynökséget a Dow Jones -, hogy ha a következő három-négy hetet átvészelik, akkor meg lehet oldani a gazdaság problémáit.
Dervis sajnálkozását is kifejezte amiatt, hogy szombaton, egy nappal az ő kinevezése után, lemondott az állami bankfelügyelet vezetője, Zekerija Temizel. Az IMF és a Világbank sürgetésére tavaly áprilisban életre hívott testület vezetője azért távozott - nyilatkozta egy Temizelhez közel álló forrás a Reutersnak -, mert nem fogadta el, hogy a függetlennek szánt felügyelet egy miniszter fennhatósága alá kerüljön. Elemzők ugyanakkor arra emlékeztetnek, hogy Temizel ellenezte a bankszektor radikális reformját, és távozása nyomán drasztikus lépések várhatók a gyenge bankok felszámolására. A török kormány az utóbbi két évben 12 hitelintézetet vont közvetlen felügyelete alá, s elemzők szerint biztosra vehető, hogy a nemzetközi hitelezők a szektor átalakításához kötnek minden további támogatást.
Sz. M.
