Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Lengyelországban mélyreható és fájdalmas reformokra van szükség, különben a munkanélküliek aránya hamarosan elérheti a 20 százalékot. A gyengélkedő nehézipar szerkezetátalakítása, a gazdasági növekedés lassulása és egy demográfiai hullám együttes hatása következtében az állástalanok aránya az országban decemberben négy év óta a legmagasabbra, 15 százalékra emelkedett, ami az EU-átlagnak csaknem kétszerese. A Reuters által megkérdezett elemzők véleménye szerint a munkanélküliség további növekedése fokozná a szociális feszültségeket, aláásná a gazdasági reformok támogatottságát, s ezzel az uniós tagságra való felkészülést, de veszélyeztetné magát a tagfelvételt is.
A lengyel kormány a napokban kemény intézkedéseket helyezett kilátásba a munkanélküliség elleni harc jegyében, amit az EU is nagyra értékelt, de megfigyelők kételkednek abban, hogy a kisebbségi kormány néhány hónappal a parlamenti választások előtt valóban megkockáztatná a dolgozók szerzett jogainak megnyirbálását. Ez ellen szól az a tény is, hogy a kormány hatalmi bázisát adó Szolidaritás szakszervezet aligha egyezik bele a dolgozók jogainak drasztikus korlátozásába. Pedig a kilencvenes évek közepének évi 6-7 százalékos GDP-növekedéséhez visszatérni az utóbbi három év 5 százalék alatti szintjéről csak a munkaerőpiac és a költségvetés mélyreható reformjának útján lehetséges - állítják az elemzők. Az akkori kormány 1998-ban még úgy látta, hogy 10 százalék alatti munkanélküliségi rátával fognak csatlakozni az Európai Unióhoz, azóta azonban 50 százalékkal romlott a helyzet.
Az alapvető probléma az, hogy a lengyel törvények megnehezítik a munkahelyteremtést a túlságosan magas minimálbérrel, a nagyvonalú betegszabadságokkal s a csaknem általános háromhavi felmondási idővel. A lengyelországi munkaadónak emellett a magas tb-járulék-fizetési kötelezettség miatt minden alkalmazottja a dolgozó adózás előtti jövedelmének 150 százalékába kerül. Az elemzők úgy vélik, hogy csökkenteni kellene a minimálbéreket, gondoskodni az elbocsátottak átképzéséről, emelni az oktatás színvonalát, mérsékelni az adókat, és módosítani azt a szabályt, amely évi 35 nap betegszabadságot biztosít az alkalmazottaknak teljes fizetéssel. A munkanélküliek duzzadó serege problémát jelent az ország EU-csatlakozása szempontjából is, hiszen amúgy is nő a tagországokban a félelem attól, hogy az olcsó keleti munkaerő ellepi gazdaságukat.
B. T. J.
