A japán jegybank tegnap 0,5 százalékról 0,35 százalékra szállította le a diszkontkamatot. Ezzel hat év óta először változtattak a bankok által a jegybanktól felvett hitel esetében felszámított kamaton, amely azonban továbbra is magasabb, mint a továbbra is 0,25 százalékos egynapos kamat, ezért a bankoknak a lépés nem jár előnnyel.
A japán gazdaság tavalyi harmadik negyedévi visszaeséséről tanúskodó adatok egy nappal korábbi közzététele után (NAPI Gazdaság, 2001. február 9., 1. oldal) erőteljes nyomás nehezedett a BoJ vezetőire, hogy térjenek vissza a csak tavaly augusztusban feladott zérókamat-politikához - akkor emelték csaknem nulláról 0,25 százalékosra az egynapos kamatot, sokak szerint elhamarkodottan. A döntés azonban a jegybank függetlenségének szimbólumává vált, s többségi szavazással a bank politikai tanácsa tegnap ennek a kamatnak a fenntartása mellett határozott, mert úgy látják, hogy ha lassan is, de növekvőben van a japán gazdaság és nem szorul a jelenleginél olcsóbb kölcsönökre.
A BoJ kormányzója, Hajami Maszaru a Reuters szerint sajtóértekezletén maga is úgy nyilatkozott: nem számítanak arra, hogy megrohanják őket a bankok, hogy az új diszkontkamattal vegyenek fel hiteleket, inkább szimbolikus lépésről van szó, amivel jelezték: baj esetén van hova fordulni a pénzintézeteknek.
Mijadzava Kiicsi pénzügyminiszter ennek dacára drasztikus lépésnek minősítette a jegybank döntését, ami véleménye szerint segíteni fog a gazdaságnak, s várhatóan kedvezően fogadják majd a legfejlettebb ipari országok pénzügyminiszterei is egy hét múlva esedékes palermói tanácskozásukon.
A vezető kormánypárt által korábban felállított munkacsoport tegnap nyilvánosságra hozta előzetes jelentését, amely intézkedéseket javasol a tokiói tőzsde fellendítése érdekében.
A jelentés a részvényforgalom élénkítését és az azzal kapcsolatos szabályok enyhítését javasolja, így például megkönnyítenék a vállalatoknak a részvény-visszavásárlást és az úgynevezett kincstári kötvényekhez való hozzájutást, de elemzői várakozásokkal ellentétben csak további vitára javasolják az osztalékadó kérdését, pedig ezt sokan kettős adóztatásnak tartják és sürgetik megszüntetését.
(NAPI)
