Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Jugoszlávia szeretné elérni, hogy hitelezői írják le 12 milliárd dolláros külföldi adósságának tekintélyes részét az ország gazdaságának feltámasztása érdekében. Az adósságok ügyét napirendre tűzik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségével folytatott tárgyalásokon is. A Deutsche Bank szakértői szerint idén mintegy 8 százalékkal növekszik a jugoszláv GDP.
Jugoszlávia fel akarja kérni külföldi hitelezőit, hogy csökkentsék az ország 12 milliárd dolláros küladósságát 7 milliárd dollárra - nyilatkozta a szerb állami televízióban Miroljub Labus jugoszláv miniszterelnök-helyettes. Mint mondta, a szétvert gazdaság fizetőképessége gyenge, s nem valószínű, hogy képes lesz 7 milliárdnál nagyobb összeg adósságszolgálatára.
Labus, aki ezentúl a hitelezőkkel folytatott megbeszéléseken Jugoszlávia főtárgyalója lesz, 11,724 milliárd dollárban jelölte meg a külföldi adósságok összegét, amiből mintegy 7 milliárd a tőke-, a többi kamattartozás. A teljes összeg több mint 80 százalékát már vissza kellett volna fizetni.
Miután Jugoszláviának egy 130 millió dolláros svájci-norvég áthidaló hitel segítségével tavaly decemberben sikerült megfizetnie tartozását a Nemzetközi Valutaalapnak - amelytől már régóta nem kap hiteleket -, most a kormányhitelezőket tömörítő Párizsi Klubon a sor, amelynek 4,5 milliárdot kellene törleszteniük. A klubbal való tárgyalásokkal párhuzamosan, vagy közvetlenül azok befejezte után kívánják rendezni a Világbankkal 1,7 milliárd dollárnyi tartozás sorsát. Labus a Reuters szerint arról is beszámolt, hogy a Londoni Klubba tömörült magánhitelezőktől több felháborodott megkeresés érkezett, amiért nem velük kezdik a tárgyalásokat. Az adósságok ügye lesz az egyik központi téma az IMF illetékeseivel folytatandó, tegnap megkezdett tárgyalásokon is. A kéthetes tényfeltáró vizsgálatra érkezett küldöttség ezen kívül a bankszektorra, a privatizációra és a monetáris politikára összpontosít majd - áll a belgrádi kormány közleményében. Jugoszláviát decemberben, két hónappal Szlobodan Milosevics bukása után vették vissza a Valutaalapba.
A Deutsche Bank elemzői szerint Bosznia után Jugoszláviában érik majd el az idén a leggyorsabb ütemű növekedést Európában; a bruttó hazai termék (GDP) 8 százalékkal bővül, miután az elmúlt évtizedben a felére zuhant. A növekedés azonban dinárban értendő, amelynek értékcsökkenése miatt a GDP összege dollárban 7,6 milliárd lesz a tavalyi 8,5 milliárddal szemben. A tavalyi 114 százalékos inflációval és a kormány által 10 százalékosra tervezett pénzromlással szemben a bank a fogyasztói árindex 35 százalékos idei emelkedésével számol. A munkanélküliség várhatóan 32 százalékos szinten marad.
(NAPI)
