Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Lengyelország a tavalyi költségvetést az előzetes adatok szerint 15,39 milliárd zloty (1 dollár=4,1425 zloty) deficittel zárta, ami pontosan megfelel a tervezett hiánynak - jelentette be a varsói pénzügyminisztérium. A gazdasági minisztérium ugyanakkor nyilvánosságra hozta, hogy a fogyasztás növekedése tavaly az előző évi 4,5 százalékról 1,9 százalékra, a beruházásoké 6,5 százalékról 2,5 százalékra lassult. Janusz Steinhoff gazdasági miniszter pozitívan értékelte, hogy tavaly ismét az export vált a lengyel gazdaság hajtómotorjává. Míg 1999-ben 12,5 százalékkal csökkent az export és 7,1 százalékkal az import, 2000-ben az előbbi 8, az utóbbi 2,4 százalékkal nőtt. A vártnál is pozitívabban alakult a privatizáció mérlege: a magánosításból származó bevétel 27,2 milliárd zloty (6,55 milliárd dollár) volt, ami mintegy 35 százalékkal meghaladja a költségvetésben előirányzott 20,1 milliárd zlotyt - közölte a lengyel kincstárügyi miniszter az MTI jelentése szerint. Andrzej Chronowski az idén 18 milliárd zloty privatizációs bevételre számít, egyebek között a TPSA távközlési vállalat és a legnagyobb olajipari vállalat, a PKN Orlen SA részvényeinek eladásából, de értékesítenek energetikai, hadiipari, nehézvegyipari és szeszipari üzemeket is. A miniszter kilátásba helyezte a kis- és közepes vállalatok privatizációjának felgyorsítását. 2000-ben 180 ilyen céget privatizáltak az eredetileg tervezett 150 helyett és az idén tartani szeretnék ezt az ütemet. Mint a miniszter kifejtette, a privatizációnak elsősorban a szerkezetátalakítást, a gazdaság deregulációját és az EU-követelményekhez való alkalmazkodást kell szolgálnia, nem pedig a költségvetési bevételek növelését. Ha most nem hajtják végre a nagy ágazatok, például a kohászat szerkezetátalakítását, a lengyel iparnak komoly gondjai lesznek a versenyképességgel az EU-csatlakozás után - mondta a miniszter.
A jó hírek közepette kijózanítóan hathat a gdanski piacgazdasági kutatóintézet jelentése, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a következő években komoly veszélyt jelent a gazdasági növekedésre nézve a munkanélküliség várható emelkedése, amely növeli az állami kiadásokat és az inflációra is kedvezőtlen hatással van. Az állástalanok aránya jelenleg eléri a 15,4 százalékot és az intézet szerint decemberre várhatóan 16 százalékra nő.
B. T. J.
