Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tokiói tőzsde Nikkei-225 indexe tegnap 1,19 százalékos emelkedéssel zárt azután, hogy a japán miniszterelnök vasárnap közölte: a kormány intézkedéseket fontolgat a múlt héten közel kétéves mélypontra süllyedő index felhúzása érdekében. A jen azonban tegnap is gyengült, egy dollárért 119,2 jent kellett adni; az amerikai valuta 1999 júliusa óta először lépte át a 119 jenes határt.
Mori Josiro miniszterelnök a tőzsde fellendítését célzó tervek között megemlítette azt az üzleti körök által hosszabb ideje sürgetett törvénymódosítást, amely lehetővé tenné, hogy a vállalatok visszavásárolják részvényeiket. Ennek lehetőségéről először a kormányzó Konzervatív Liberális Pártnak (LDP) kell tárgyalnia; a párt vezetése tegnap bejelentette, hogy bizottságot hoznak létre, amely javaslatokat dolgoz ki a tőzsde felélénkítésére. A bizottság e hónap végéig azokat a megoldásokat veszi szemügyre, amelyek nem járnak törvénymódosítással; ezek után következhetnek a lassabban kivitelezhető, parlamenti procedúrával járó lehetőségek. A rövid távon szóba jöhető megoldások közé tartozik az is, hogy állami pénzekből vásárolnak részvényeket.
A Reuters által megkérdezett elemzők az előre megjósolható pozitív tőzsdei reakció ellenére kételkednek az ilyen intézkedések tartós hatásában és tartanak attól, hogy a részvény-visszavásárlás tilalmának feloldása lehetővé teszi az árfolyamok manipulálását. A befektetők a gazdasági reformok halogatása és a kormánypárt népszerűtlensége miatt fordultak el a tőzsdétől - figyelmeztetnek - és addig nem lesz tartós fellendülés, amíg e téren nincs változás. Az is kérdéses, hogy honnan vennék a vállalatok a részvény-visszavásárláshoz szükséges forrásokat. A külföldi befektetők tavaly a most közzétett adatok szerint nettó 5,4 milliárd jent vontak ki a japán részvénypiacról, noha egy évvel korábban 11 199 milliárdot fektettek ott be. Ezzel szemben tavaly nettó 9759 milliárd jent fektettek japán állami kötvényekbe az egy évvel korábbi 1070 milliárd jen összegű nettó kötvényeladás után.
(NAPI)
