Fennakadások nélküli, ám a szokásos forgalom alig egyötödét tükröző pénzmozgás jellemezte tegnap az athéni tőzsdét, amely az év elejétől az immár 12 tagot számláló eurózóna része. A megfigyelőket nem érte váratlanul, hogy a tőzsdei kereskedés első napján a forgalom az elmúlt év 369 millió eurónak megfelelő napi átlagával szemben még csak 72,7 millió euró volt; ezt részben az is magyarázta, hogy a 340,75 drachma/euró paritást a brókereknek és a befektetőknek még szokniuk kell, a parketten működő üzletkötők nem nélkülözhették a kalkulátorokat. A tőzsdeindex szerdán 3360,51 ponton zárt, ami 0,84 százalékkal alacsonyabb az előző - még tavalyi - kereskedési nap záróértékénél. Szakértők szerint az euró használatát a tőzsdei szereplők napokon belül megszokják, így a kereskedés volumene a jövő héten várhatóan visszaáll a megszokotthoz közeli szintre.
Az eurózónához való közeledést jelzi, hogy a 10 éves lejáratú görög államkötvények, illetve az irányadó német államkötvények hozama közötti különbség az előző napi 60 bázispontról 54 bázispontra olvadt; egy évvel ezelőtt még 100 bázispont volt az eltérés.
Kosztasz Szimitisz miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a kormány a következő időszakban az eurózónához való szorosabb felzárkózás érdekében felgyorsítja a szerkezeti reformokat; a forráshiánnyal küszködő társadalombiztosítási rendszer átalakításáról legkésőbb ez év végén döntenek. A kormányfő a legfontosabb teendők közül a munkanélküliség csökkentését, a közalkalmazotti szféra átalakítását, továbbá a magánszektor és az innováció támogatását emelte ki.
G. S.
