Az Európai Unió a privatizáció és a gazdasági átalakítás felgyorsítását várja az új litván kormánytól, hogy csökkenjen a másik két balti állammal szembeni lemaradás. A bruttó hazai termék, amely 1999-ben 4,2 százalékkal visszaesett, 2000 első negyedévében 4,2 százalékkal nőtt, a második negyedévben stagnált, majd a harmadikban a nemrég közzétett adatok szerint ismét 3,1 százalékkal nőtt éves összehasonlításban. Az első háromnegyed évben így 2,3 százalékkal bővült a GDP. Észtországban elemzői becslések szerint idén 4,5-6, Lettországban 4-5, Litvániában pedig 2-4 százalékos GDP-növekedés várható. A tavalyi harmadik negyedévben már csökkent a folyó fizetési mérleg krónikusan magas hiánya, így az elemzők szerint ez már nem első számú problémája a litván gazdaságnak. A deficit a harmadik negyedévben 420 millió litasra, azaz a GDP 5,6 százalékára csökkent a második negyedévi 623 millióról. 1999-ben még a GDP 11,2 százalékát tette ki a hiány (1dollár=3,99 litas).
A litván törvényhozás még karácsony előtt elfogadta az ország idei költségvetésének tervezetét, amely 6,428 milliárd litas bevétel mellett 7,334 milliárd litas kiadást, azaz 906 millió litas (226,5 millió dollár) deficitet irányoz elő. A tervezet 3,2 százalékos GDP-növekedéssel számol, ami az elemzők többsége szerint is reálisnak tűnik. A kormány a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodásban kötelezettséget vállalt arra, hogy az államháztartási hiányt a tavalyi 3,3 százalékról idén a GDP 1,4 százalékára csökkenti, de a kabinetre nagy nyomás nehezedik a szociális és oktatási kiadások növelésére, így ezt nehéz lesz tartani.
A Világbank közölte, hogy ha az új litván kormány előrehaladást ér el a gazdasági reformok terén, júniusban átutalja a 100 millió dolláros szerkezetátalakítási hitel második, 50 milliós részletét is. A hitelmegállapodást a Világbank még az előző kormánnyal kötötte és az első 50 milliós részletet tavaly átutalta.
(NAPI)
