A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet előrejelzése szerint a német bruttó hazai termék növekedési üteme az idei 3 százalék után a világgazdaság egészének lassulásával párhuzamosan jövőre 2,5, 2002-ben 2,4 százalékra mérséklődik. Két másik vezető intézet közül a hamburgi HWWA 2,7, a kieli IfW 2,4 százalékos bővülést jósol jövőre, szemben a kormány korábbi 2,75 százalékos előrejelzésével - emlékeztet a Dow Jones. Az Ifo szerint Németországban a 12 havi infláció az idei 1,9 százalékos átlag után jövőre 1,5 százalékra csökken, feltételezve, hogy az olaj átlagos ára 26 dollár/hordó körül, az euró/dollár árfolyam pedig 0,9 körül lesz és a kamatszint változatlan marad. A munkanélküliek száma az idei 3,9 millió főről jövőre 3,6 millióra, 2002-ben 3,4 millió főre csökken, azaz a munkanélküliségi ráta az idei 9,2-ről 8,6, majd 8,1 százalékra esik vissza.
Will Leibfritz, az Ifo vezető közgazdásza az előrejelzést ismertető sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy az euró dollárral szembeni további erősödése enyhén kedvezőtlen hatással lesz az exportra, ez azonban a GDP bővülését legfeljebb 0,1 százalékponttal veti vissza. Az inflációt az olaj drágulása hajtotta az ECB kétszázalékos középtávú plafonja fölé, miközben a maginfáció jelenleg 1 százalék alatt van és e hatás elmúltával jövőre várhatóan közeledik egymáshoz a két mutató. Leibfritz a Reuters szerint óvta az ECB-t a további kamatemeléstől, mert az olaj árának alakulását nem lehet monetáris politikai eszközökkel befolyásolni és már az eddigi szigorítások is visszavetették a német gazdaság növekedési ütemét. Ugyanakkor a kamatszint csökkentésére utaló tényezők sincsenek, ezért szerinte jövőre változatlan kamatra lehet számítani.
Az Ifo elnöke, Hans-Werner Sinn közgazdász professzor sürgetőnek tartja, hogy az ECB 2,5 százalékra emelje a középtávú inflációs plafonját, mivel az eurózóna országai a gazdasági ciklus eltérő fázisaiban vannak. A dinamikus gazdaságokban az ECB jelenlegi inflációs célkitűzésének teljesítésére irányuló törekvés megfojtaná a növekedést és Németország esetében fennállna annak a veszélye, hogy az infláció nullára esne vagy ami még rosszabb, deflációs spirál alakulna ki. A professzor szerint az Európai Unióhoz, majd az eurózónához csatlakozó kelet-közép-európai országokban tapasztalható magasabb infláció - így a várhatóan közel 7 százalékos magyar infláció - is indokolja, hogy emeljék az ECB inflációs plafonját.
B. P. A.
