Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) a tegnapi informális tanácskozáson úgy döntött, hogy a szervezet következő értekezletéig, 2001. január 17-éig nem módosítják az olajtermeléssel kapcsolatos politikát, azaz a fogyasztó országok felszólítása ellenére nem növelik a jelenleg érvényes kitermelési kvótákat. A fogyasztók a Brent olaj 32 dollár feletti hordónkénti árára és a közelgő tél miatt várható fogyasztásnövekedésre hivatkozva kérték a kitermelés növelését. Az OPEC a tartósan magas olajár miatt idén már négyszer, összesen napi 3,7 millió hordóval emelte a kvótát, de az árak továbbra is magasak. A tagok mindazonáltal az árak drasztikus csökkenésétől tartanak a téli szezon elmúltával, ezért most a halasztás mellett döntöttek, noha az érvényes árképzési mechanizmus alapján november végéig növelniük kellene a felszínre hozott nyersolaj mennyiségét. Az informális döntés végleges jóváhagyása a mára halasztott hivatalos tanácskozáson várható.
Továbbra is sok a visszaélés az EU-pénzekkel
Az Európai Unió országaiban elkövetett csalások és szabálytalanságok tavaly összesen mintegy 600 millió euróval rövidítették meg az unió pénzügyi alapjait – derül ki a brüsszeli bizottság hét végén kiadott éves jelentéséből. A tagországok 1235 csalásnak minősíthető esetet és 4912 szabálytalanságot jelentettek tavaly a bizottságnak, az előbbiek 190,1 millió, az utóbbiak 428,8 millió euró kárt okoztak összesen. A jelentés szerint a 15 tagállam közül mindössze négy – Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország – fogadta el maradéktalanul azt az EU-szabályozást, amelynek célja a visszaélések feltárásának megkönnyítése. A brüsszeli bizottság jelenlegi tagjait tavaly szeptemberben nevezték ki azt követően, hogy a korábbi bizottság kénytelen volt kollektíve lemondani, miután egyes tagjait visszaélésekkel vádolták meg. Az új bizottság a pénzügyek kezelésének szigorítását ígérte és a visszaélések elleni fellépés érdekében külön hivatalt hoztak létre, az OLAF-ot. Az Európai Számvevőszék a héten teszi közzé saját jelentését a pénzügyi visszaélésekről.
IMF-küldöttséget várnak Belgrádba
Holnap IMF-küldöttség érkezik Belgrádba és tárgyalásokat kezd a jugoszláv vezetéssel arról, hogy milyen feltételekkel válhat az ország ismét a nemzetközi pénzintézet tagjává – jelentette be Mladjan Dinkics, a jugoszláv központi bank ügyvezető kormányzója. Horst Köhler, az IMF vezérigazgatója múlt héten úgy nyilatkozott, hogy az 1992-ben megszüntetett tagság helyreállításáról még ebben az évben megszülethet a döntés. A visszavétel egyik feltétele, hogy Jugoszlávia fizesse ki az IMF-fel szemben fennálló 130 millió dollár összegű lejárt adósságát. A norvég kormány október végén ígéretet tett az Oslóban tartózkodó Vojiszlav Kostunica elnöknek, hogy a visszavétel érdekében áthidaló kölcsönt nyújt Belgrádnak.
