A parlament június 9-én fogadta el a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényt. Ebben módosulnak a közvetlen üzletszerzés (direkt marketing - DM) szabályai is. Némileg a fogalom definíciója is változik azzal, hogy a mostani törvény módosítja a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995-ben hozott törvényt is. A direkt marketing fogalma eddig így szólt: "Azoknak a közvetlen megkeresés módszerével végzett tájékoztató tevékenységeknek és kiegészítő szolgáltatásoknak az összessége, amelyeknek célja az érintett részére termékek vagy szolgáltatások ajánlása, hirdetések továbbítása, a fogyasztók vagy kereskedelmi partnerek tájékoztatása, üzletkötés (vásárlás) előmozdítása érdekében". A módosítással bekerült a szövegbe az eladásösztönzés mint cél, a termékek vagy szolgáltatások ajánlása, hirdetések továbbítása helyére pedig a reklám továbbítása került. Lényegesen kibővült az üzletszerzési lista tartalma. A hatályos szabályok szerint a lista csak az arra felvettek nevét, lakcímét, valamint érdeklődési körét tartalmazhatja. A szeptember 1-jén hatályba lépő módosítás ezeken túl a lista tartalmává teszi az ügyfél nemét (a névből ez eddig is megállapítható volt), születési helyét, idejét, valamint családi állapotát is. Új fogalomként került be a név- és lakcímadatokat kezelő törvénybe a kapcsolatfelvételi lista. Ez hasonlít az üzletszerzési listára, de az üzletszerzés céljából küldendő küldemények fogadásához történő hozzájárulás beszerzése a célja, és az ügyfél e-mail-címét is tartalmazhatja. Emiatt változott a tilalmi lista definíciója, hiszen a jövőben nemcsak az üzletszerzési, hanem a kapcsolatfelvételi listáról is töröltetheti magát az ügyfél. Továbbra is a név- és lakcímadatok kezeléséről szóló törvénynél maradva, ez négy forrásból származó adatbázis-építést engedélyez a DM-cégeknek. Listába foglalhatók a korábbi ügyfelek, a nyilvános kiadványból (telefonkönyv, szaknévsor) nyert személyek, a más DM-cégtől, illetve az állami lakcímnyilvántartótól vásárolt adatok. A törvény azon az alapelven állt, hogy direkt reklámmal bárki megkereshető egyszer, de ha lemondta a további küldeményt, akkor ezt tiszteletben kell tartani (opt-out modell). Az új törvény beterjesztett változata szakított volna ezzel az alapelvvel, és előzetes hozzájárulást kívánt volna minden érintettől. A múlt évben már 35 milliárd forint árbevételt elért, direkt marketinggel foglalkozó mintegy kétezer cég lobbierejét mutatja, hogy a parlamenti tárgyalás végére sikerült megváltoztatniuk a szöveget. A tiltás így szól az új törvényben: ha külön törvény eltérően nem rendelkezik, akkor direkt marketing - különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz (például sms) - útján reklám kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a címzett előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult. A hozzájáruló nyilatkozatnak az ügyfél nevét és lakcímét kell tartalmaznia (a meghatározott életkor feletti csoportnak reklámozható terméknél követelmény a születési hely és idő is). Az ilyen - opt-in - rendszerű követelmény alól egy kivételt tesz a jogszabály: a postai küldeményt. Ilyen előzetes hozzájárulás nélkül is küldhető, viszont a DM-cégnek biztosítania kell, hogy a reklám címzettje a küldést bármikor ingyenesen és korlátozás nélkül megtilthassa. Megtiltás után DM-reklám nem küldhető. A postai küldemény letiltására mind postai, mind pedig elektronikus úton lehetőséget kell biztosítani. Az előbbi eszköz lehet a küldeménybe tett válaszboríték, míg az utóbbi az e-mail-cím, amelyen a lemondás megtehető.