Az uniós tagállamok befektetői előtt nem csupán földrajzi, hanem jogi, pszichológiai értelemben is megnyílt a kontinens. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a közösségi jog azon túl, hogy megfogalmaz bizonyos alapelveket, a gazdasági, üzleti tevékenység számos elemének szabályozását ezután is a nemzeti jogokra hagyja. Azaz, nem haszontalan megismerni az uniós tagállamok befektetésekkel összefüggő legfontosabb jogszabályait. A nemzeti jogok megközelítése sokszor eltérő, más logikán alapul, más a fogalomhasználat. Például a magyar társasági jogból ismert elnevezések gyakran nem vagy csupán részben fedik a másik országban alkalmazott társasági formát. Nálunk a gt. az egyes társasági formákat a személyegyesítő típusú társaságoktól a tőketársaságok felé haladva lényegében azon logika szerint építi fel, hogy a tagok személye és felelőssége milyen mértékben kötődik magához a társasághoz. Más országokban ezzel szemben a logika alapja például az, hogy a társaság működése milyen mértékben szól a nyilvánosságnak, így tőzsdére bevezetett vagy be nem vezetett társaságról van-e szó. A másik példát az adójog területéről hozzák a szerzők, szerkesztők. Az adójogban használt szakkifejezések jórészt nemzetközinek tekinthetők és az egyes nemzeti jogok többé-kevésbé ugyanazt értik alattuk, az adónemek meghatározása, és ezek egymáshoz való viszonya azoban már korántsem mindig azonos logika szerint épül fel. Például, egyes országokban – így nálunk is – a gazdasági tevékenység adóztatatásának három fő pillére a társaságok nyereségadóztatása, a forgalmi és a jövedelemadó. Más tagállamokban azonban aszerint osztják két nagy csoportra az adókat, és a szabályozás is ennek megfelelően van kialakítva, hogy a jövedelem megadóztatásáról van-e szó – függetlenül attól, hogy ez a jövedelem társaságnál vagy magánszemélynél keletkezett – vagy más adótárgyat – például fogyasztást, vagyont – érint. Ugyancsak találkozni az adófajták olyan csoportosításával, amely a direkt és a levonásos úton történő adózás szerint különbözteti meg az adónemeket. A könyv célja – mondják a szerkesztők – nem a más országokban folytatandó befektetési, vállalkozási tevékenység megalapozásához elengedhetetlenül szükséges beható jogi és gazdasági tanácsadás helyettesítése, sokkal inkább az, hogy általános képet nyújtson az érdekelteknek egy adott ország befektetési klímájáról.