Ugyanezen az oldalon már helyükre kerültek a süttői mészkőből újonnan kifaragott homlokzati díszítőelemek is, valamint elkészült a földszint és az első emelet közötti vasbeton boltozatsor. A keleti, Duna felőli oldalon szintén jól halad a födémszerkezetek építése, amelyet követően megkezdik a Hauszmann-kori falakat ideiglenesen megtartó acélszerkezet elbontását, olvasható a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalán.

Az északi szárnyat a báltermi szárnnyal összekötő úgynevezett nyaktagban – a statikai alapmegerősítést követően – már az új felmenő és födémszerkezet kialakítása is elkezdődött. Ennek az épületrésznek különleges jelentősége van, hiszen mind a keleti, mind a nyugati oldalon fennmaradt az eredeti Hauszmann-korabeli homlokzati fal.

Az északi szárny belső tereinek újjáépítése azért vált elengedhetetlenné, mert az 1960-as években történt leegyszerűsítő átalakítás során, a Munkásmozgalmi Múzeum kialakítása érdekében lebontották a Hauszmann-kori épület jelentős részét, helyettük pedig olyan új födémszinteket alakítottak ki, amelyek 10–20 centiméterrel eltértek az eredeti magasságoktól, a falakat pedig áthelyezték. Ez a változtatás lehetetlenné tette volna az első emeleti teremsor, köztük a ruhatár előcsarnoka és a Munkácsy-terem hiteles rekonstrukcióját.

A Nemzeti Hauszmann Program egyik fő célkitűzése, hogy a Budavári Palota épületegyüttese ismét azt az arcát mutassa, amelyet fénykorában, a századforduló idején csodálhattak meg az idelátogatók. A rekonstrukció részeként az északi szárny visszakapja eredeti tömegét, hajdani díszes homlokzatát és mozgalmas tetőzetét, az épület újra átjárható lesz a Szent György tér és a Hunyadi udvar között, valamint a belső terei közül újjászületik a vesztibül (előcsarnok), a fedett udvar, a ruhatár előcsarnok és a Munkácsy-terem is.