Kecskemét a „Barnamezős területek rehabilitációja” című felhívás keretében „A Rudolf-kert építészeti és közterületi fejlesése, szinergiában a város gazdaságilag fenntartható célkitűzéseivel” című projekt vonatkozásában 1,785 milliárd forint vissza nem térítendő, százszázalékos intenzitású támogatást nyert, írta a radio1gong.hu.

Az így teljesen megújult a Kislovarda, a KENTER új lehetőségeket nyit a városi rendezvények terén.

A KENTER megnyitóján Szemereyné Dr. Pataki Klaudia polgármester elmondta, a Rudolf-laktanya a város csúnya foltja volt, és mindig is nagy kihívást jelentett a városvezetésnek, hogy mihez lehetne kezdeni ezzel területtel és hogyan lehet ezt újjá varázsolni.

A 10 hektáros terület mozaikszerűen áll össze – mondta beszédében, utalva arra, hogy a Rudolf-kertben már megépült a Család- és Gyermekjóléti Központ, szórakozóhely, magánbefektetők általi vendéglátóipari egység, zajlik a Kada középiskola fejlesztése, mellette van az egyetem, egészségügyi központ kialakítása is folyamatban van, illetve most átadták a Kislovardából kialakított KENTER rendezvényközpontot. Mindezt úgy, hogy a terület örökségvédelem alatt áll.

Új élettér a fiataloknak, központ a családoknak

Rendezvények széles tárháznak adhat otthont az új épület a jövőben. Sportrendezvények, szórakozási lehetőségek, vásárok, családi napok, esküvők – és a sort még hosszasan lehetne sorolni – helyszínéül szolgálhat a KENTER. Az épület mellett nyolcezer négyzetméteren a környező zöldfelületek is megújultak sétányokkal, illetve a tervek szerint novemberig egy új játszótér is elkészül.

Mint elhangzott, 1880-ban Lestár Péter polgármesterré választásával indult útjára ennek a lovassági laktanyának az építési terve, amelyet Lechner Ödön és Partos Gyula állított össze. Mivel kezdetekben a császári királyi hadsereg birtokolta a lovardákat, ezért nevezték el a trónörökösről, Rudolfról a területet. Később a szovjet hadsereg töltött el itt közel 40 évet.

A Kislovarda bezárása előtt repülők állomásoztak itt, hiszen az oroszok hangárként használták az épületeket. Mivel az épületek mindig is katonai célokat szolgáltak, majd később az omladozás és biztonsági szempontok miatt nem volt megengedett a látogatásuk.

A fedett lovagtér több mint 1300 négyzetméteres, magas belső terű csarnokában az Eiffel tornyot tervező Gustave Eiffel irodája által megálmodott acél rácsos és vasrudas tartószerkezet húzódik, amelyet a mostani projekt kapcsán nem cseréltek le, hanem teljes egészében megőrzésre és felújításra került.

Az, hogy az épület fedett, de egyben nyitott is legyen, a polgármester ötlete volt. Egy ilyen nagy épületet hűteni és fűteni nem racionális, ezért választották ezt az egész országban egyedülálló kivitelezési formát. Ahogyan az Eiffel-i tetőszerkezet, úgy ez is komoly mérnöki munkát igényelt, hiszen a nyitott részek pontosan meghatározott méretűek, így elkerülve a huzat kialakulását. Ha a nyílások más méretűek lennének, más lenne a helyzet.

Miért KENTER?

A nyitott-fedett rendezvénytér kapcsán a névválasztás is szóba került: a KENTER szó K betűvel kezdődik, mint Kecskemét. Az enter belépésre inspirál. Maga a kenter szó pedig egy lovas szakkifejezés, és mivel ez régen egy lovarda volt, ez is passzol. Valamint a kenter dinamikát is jelent, hiszen a lovas szakkifejezések között ez a gyorsabb tempóváltást ábrázolja.

Kapcsolódó