Magyarországon 1,2–1,5 millióan dolgoznak irodákban  adminisztratív, pénzügyi, informatikai és egyéb szolgáltató munkakörben – a nyári hónapok forróságában is. Bár az épületek 50–60 százalékában  működik légkondícionáló berendezés, ez önmagában nem jelenti azt, hogy a munkavállalók egészséges, komfortos környezetben töltik a munkaidejüket. A nem megfelelő beltéri klíma nemcsak a közérzetet, hanem a koncentrációt, a teljesítményt és a dolgozók egészségét is veszélyezteti.

A nyári időszakban ráadásul a „beteg épület szindróma” tünetei – mint a fejfájás, légúti panaszok, fáradtság vagy szemirritáció – sokaknál felerősödnek, jellemzően a nem megfelelő hőmérséklet és páratartalom miatt, de a bútorokból, tisztítószerekből vagy nyomtatókból származó vegyi anyagok, a por, pollen, penészgombák és baktériumok mind hozzájárulhatnak a rossz közérzethez. 

Kapcsolódó

Nem csak a régi, hanem a nyílászárók tökéletesítésének köszönhetően szinte hermetikusan szigetelt új épületek is gondot okozhatnak, ha nincs megfelelő, higiénikus hűtő- és szellőzőrendszer. A keringetős hűtő rendszereknek, légkondícionálóknak köszönhetően az atipikus kórokozók akár több emeleten keresztül is fertőzhetnek, elhúzódó, makacs tüneteket produkálnak, vagy akár olyan súlyos lefolyású betegséget is okozhatnak, mint a legionella fertőzés

 – mondta el Várdi Katalin pulmonológus.

Az egészséges beltéri klímát tehát leginkább olyan hűtési rendszerrel érhetjük el, amely nem levegőbefúvással működik.

Várban vagy irodában

A nyári kánikulában igazi felfrissülés egy terméskőből, vagy tömör téglából készült épületbe lépni. Ez a hűvös falaknak köszönhető, ugyanis a testünk érzékeli a környezetből érkező hősugárzást, a hidegebb falak pedig kevesebb hőt sugároznak, így nem melegítik fel az embereket, tárgyakat. Ezért tűnik sokkal kellemesebbnek 22 fok egy várkastélyban, mint például egy sátorban. Bár a modern irodákat nehézkes lenne ódon épületekbe költöztetni, mégsincs minden veszve, ha nyáron a klaviatúra mellett is kellemesen hűvös falakra vágyunk. 

Németországban, Ausztriában, és a skandináv országokban növekvő arányban alkalmazzák a mennyezetbe integrált felülethűtést, mely huzatmentesen, csendesen és egyenletesen, tehát “egészségesen” hűti le a teret. A megoldás a felületfűtés-hűtési megoldások terén itthon piacvezető Wavin tapasztalati szerint Magyarországon is egyre keresettebb, elsősorban prémium kategóriás irodaházakban vagy okosirodákban telepítik, sokszor hőszivattyúval kombinálva. Ilyen rendszer működik például a K&H Bank budapesti székházban és a STIEBEL ELTRON irodaházában is. 

Nem csak a munkavállalóknak jobb

Kóczián László, az intelligens épületgépészeti szolgáltatásokat szállító Stiebel Eltron magyarországi ügyvezető igazgatója szerint a felülethűtés az irodák piaci értékét is befolyásolja, magasabb bérleti díjat és eladási árat eredményez.

Az egyik szempont az energiamegtakarítás: 2024-ben például a saját 440 négyzetméteres irodaházunk hűtésére a Wavin mennyezetbe integrált felületi fűtés-hűtés megoldásával, a geotermikus hőszivattyúnkkal üzemelve mindössze 8280 kWh energiát használtunk fel, ami kiemelkedő eredménynek számít

– árulta el a szakember. 

A másik szempont pedig az ESG szabályozásnak való megfelelés, hiszen az 1 000 fő feletti cégek számára kötelezővé váló fenntarthatósági riport szerves része az irodák fűtése és hűtése, a magasabb környezetvédelmi követelményeknek pedig számos vállalat éppen az energiahatékony felülethűtéssel igyekszik megfelelni.

A modern irodaházakban egyre gyakrabban találkozunk a felületfűtés-hűtés és a vezérelt gépi szellőztetés összehangolt alkalmazásával. Ez a megoldás nem csupán az energiahatékonyságot növeli, hanem aktívan javítja a beltéri klímát is. A rendszerek egyetlen épületfelügyeleti technológia segítségével, integráltan működnek együtt, így biztosítva a kellemes, egészséges munkakörnyezetet.