A konferenciát Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke nyitotta meg, aki rámutatott: az elmúlt év a logisztikai vállalkozások életében fordulópontot hozott. „Soha nem voltunk ilyen közel egy globális konfliktushoz, miközben a gazdaságban régen látott túltermelési válság zajlik, a gyárak kapacitáskihasználtsága alig 70 százalék” – fogalmazott.

Hozzátette, hogy az autóipar technológiai váltása, a robbanómotoros járművek visszaszorulása az ellátási láncokat is új helyzet elé állította, ami a logisztikai szolgáltatókat közvetlenül érinti. Mindezek ellenére Magyarországon 21 százalékkal nőtt az intermodális forgalom, amely jól mutatja, hogy a kombinált szállítás stabilan bővül. „A magyar szereplők ugyanakkor erősödő versenyt tapasztalnak. A piac nem szűkült, csak a hatékonyság lett a kulcsszó” – mondta az MLSZKSZ elnöke.

Kapcsolódó

Borús az összkép

A globális és európai gazdasági kilátásokat dr. Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem docense értékelte. Elmondta, hogy a gazdaság általános képe borús, a növekedést eddig a foglalkoztatás bővülése hajtotta, nem a termelékenység. „Egymillióval több ember dolgozik ma Magyarországon, mint tizenöt éve, de a relatív termelékenység nem közelít az uniós átlaghoz” – emelte ki.

A nemzetközi környezet sem kedvező, a német ipari termelés 2005-ös szintre esett vissza, Oroszország pedig hadigazdasággá vált, ahol a hadi kiadások négyszeresükre nőttek. A forint az euróhoz képest tartja erejét, a dollárral szemben még erősödött is, de a jövő évi politikai események rövid távú árfolyamkockázatot hordoznak.

A kombinált fuvarozásé a jövő

Érsek Ákos, az Európai Közúti–Vasúti Kombinált Fuvarozási Unió (UIRR) főtanácsadója szerint az uniós közlekedéspolitika új korszakba lépett. Az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) ugyan lezárult, helyét három új fejlesztési irány váltotta: versenyképesség, ellenállóké-pesség és honvédelmi mobilitás.

A folyamatban lévő TTR menetrend-reform és az infrastruktúra-kapacitásrendelet célja, hogy a vasúti áruszállítás kiszámíthatóbb és rugalmasabb legyen, az intermodális szereplők bevonásával. „A vasúti áruszállításnak a kombinált fuvarozásban van a legnagyobb növekedési potenciálja” – hangsúlyozta. Románia és Szlovénia vasúti nagyberuházásai új logisztikai tengelyt rajzolnak.

Zöld forgalomnövekedés, vasúti terjeszkedés és új együttműködések

A konferencia egyik legfontosabb szekciója a nemzetközi kikötői forgalmak alakulását bemutató kerekasztal-beszélgetés volt, amelyen öt európai kikötő – Hamburg, Rijeka, Koper, Trieszt és Antwer-pen–Brugge – képviselői értékelték a közép-európai logisztikai piac trendjeit és a zöld átállás lehetőségeit.

A beszélgetést Fábián Zoltán moderálta, és kiemelte: az Adeni-öböl térségében zajló konfliktus ismét átrendezte a globális ellátási láncokat, a szállítási útvonalakat újra kellett szervezni. „Magyarországon ugyanakkor 2025-ben már látható a forgalom visszaerősödése, az intermodális terminálok egyre inkább csomóponti szerepet töltenek be” – mondta.

Alexander M. Till, a Hamburgi Kikötő bécsi és budapesti képviseletének vezetője elmondta, a kikötő évente 2,5 millió konténert kezel vasúton, ami egyre nagyobb részben a közép- és kelet-európai forgalomhoz kapcsolódik. A növekvő igények miatt Hamburg kapacitásbővítésekbe és digitalizációs fejlesztésekbe kezdett, hogy még hatékonyabban kapcsolódjon a régió logisztikai hálózatához.

A trendek az északi kikötőkben is hasonlóak. Walter Holzhammer, az Antwerpen–Brugge-i Kikötő magyar és osztrák képviseletének vezetője kiemelte: a kikötő 13,5 millió TEU forgalmat bonyolított 2024-ben, ami 9 millió tonnás növekedést jelent az előző évhez képest. „Egy sebezhető, de fejlődő világban élünk, a logisztika ismét növekedési pályán van” – mondta, hozzátéve, hogy Antwerpen ma Európa legnagyobb vegyipari logisztikai központja.

Délen jók a kilátások

A délebbi kikötők forgalma szintén látványosan bővül. Grósz László, a Rijekai Adriatic Gate Konténerterminál közép-európai üzletfejlesztési vezetője ismertette: a terminálban 17 száza-lékkal nőtt a konténerforgalom az év első kilenc hónapjában, miközben 6 milliárd eurós vasúti infrastruktúra-fejlesztés zajlik Horvátországban. Sebastjan Sik, a Koperi Kikötő magyarországi piaci vezetője hozzátette, hogy idén több mint 600 ezer konténert kezeltek, és a közúti forgalom növekedése mellett a cél a vasúti részarány további bővítése.

Marco Zollia, a Trieszti Kikötő értékesítési és marketingigazgatója szerint bár Trieszt nem a legnagyobb az adriai kikötők között, piaci előnyét a gyors vasúti kapcsolatok és a kelet-európai piacok közelsége biztosítja. A résztvevők egyetértettek abban, hogy Magyarország az adriai és észak-európai logisztikai tengely legfontosabb szárazföldi láncszeme, és a térség jövőjét a zöld, vasúti szállítási kapcsolatok fejlesztése határozza meg.