Az MNB elemzése szerint a lakásárak éves szinten a tavalyi negyedik negyedévben egész Európában kimagasló ütemben, 15,1 százalékkal emelkedtek, ami reálértelemben 10,9 százalékos drágulást jelentett. Ez a dinamika folytatódott az idei év elején is, sőt Budapesten fokozódott, hiszen 19,2 százalékkal kerültek többe a lakások, mint egy éve.

Az MNB becslései szerint 2024 végén országosan 14,3 százalékkal voltak túlértékeltek a lakások, vagyis ennyivel kerültek többe, mint amilyen árat a fundamentumok, azaz a lakáspiacot meghatározó fő tényezők indokoltak volna. Ez a túlértékeltségi mutató viszonylag nagy kilengéseket mutat, három éve volt 25 százalék felett is, viszont utoljára 2023 végén volt a mostaninál magasabb.

Kapcsolódó

Az MNB elemzése szerint a lakáspiaci túlfűtöttség növekedésének irányába mutatott, hogy a  lakásárak a bérleti díjaknál, a jövedelmeknél és az építési költségeknél is gyorsabban emelkedtek 2024 folyamán. Ha a magyar lakások értékeltségét történelmi távlatban nézzük, akkor 2010-2019 között volt egy hosszabb időszak, amikor alulértékeltek voltak az ingatlanok. 2014-től ez az alulértékeltség fokozatosan csökkent, majd 2020-ban csapott át túlértékeltségbe. Ennek emelkedés egészen 2022-ig – a már említett 25,2 százalékos szintig – töretlen volt.

„Előrejelzésünk szerint nem lesz az előző emelkedő ciklushoz hasonló mértékű és hosszú árnövekedés, illetve felívelő időszak a túlértékeltségben, vagyis várhatóan nem válnak el a korábbi maximumoknál is jobban a lakásárak a fundamentumoktól. Egyik első jeleként erre utal a bérleti hozamok most látható csökkenése, ami valamelyest mérsékelheti a befektetési célú vásárlók aktivitását a lakásárak emelkedése – azaz befektetésük értékének növekedése – ellenére is” – értékelte a fentieket Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.