Bár évtizedes csúcson volt 2024-ben a felsőoktatásban a hallgatók száma, mégis az Európai Unió (EU) célértérkétől messze van a magyar diplomások aránya. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon a 25-34 évesek 32 százalékának van felsőfokú végzettsége, 2030-ra pedig az EU-s célérték szerint el kellene érnünk a 45 százalékot. 

2024-ben az unió által kitűzött célt már 13 tagállam teljesítette, köztük öt, az EU-hoz Magyarországhoz hasonlóan 2004-ben vagy azt követően csatlakozó ország: Ciprus, Litvánia, Málta, Lengyelország és Lettország. 

Az élen Írország, Luxemburg és Ciprus áll, ahol a 25–34 évesek több mint 60 százaléka diplomás. Magyarország elmaradása az uniós átlagtól 2010-es évek közepétől egyre jelentősebbé vált. 

A magyar diplomások aránya az uniós szégyenlistán

Az unió egészében 7,7 százalékponttal 44 százalékra nőtt a felsőfokú végzettségűek aránya a 2015 és 2024 közötti időszakban, miközben hazánkban 32 százalék körül stagnál az arányuk.

A magyar diplomások aránya uniós szinten a harmadik legkedvezőtlenebb érték

– hívja fel a figyelmet a KSH.

Kapcsolódó

Felidézik, hogy az 1990-től a 2005/2006-os tanévig folyamatosan nőtt, majd a 2006/2007-es és a 2018/2019-es tanévek között végig csökkent a felsőoktatási intézményekben a hallgatók száma.

A kedvezőtlen tendencia a 2019/2020-as tanévtől megtört, azóta – 2022/2023 tanév kivételével – egyre többen tanulnak tovább. A 2024/2025-ös tanévi 5,8 százalékos emelkedéssel az összes képzési szinten együttvéve – a 2013/2014-es tanév óta a legtöbben  –  329 ezren tanultak a felsőoktatásban. 

A hallgatók – egy évvel korábbitól kissé elmaradó hányada – mintegy kétharmada nappali képzésben tanult. Felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzésben az előző évinél 7,6, a 2015. évinél 13 százalékkal több, együttesen 293 ezer hallgató vett részt 2024-ben. 

Az említett képzési szinteken tanuló hallgatók 71 százaléka nappali képzésben folytatta tanulmányait a 2024/2025-ös tanévben, 4,8 százalékponttal kevesebb a 2015-ösnél. 

Közülük – az előző tanévhez hasonlóan – 64 százalék államilag finanszírozott oktatásban részesült.

Arányuk a 2010-es évek első felében jellemzően csökkent, azóta lényegében stagnált, ezáltal az előző évtized közepében mért adattól alig, 2,3 százalékponttal maradt el. 

A felsőoktatásban nappali képzés keretében a 2024-ben felsőfokú alapképzésre 54 ezer fő jelentkezett, 81 százalékukat fel is vették egyetemre. 

Július 23-án hirdetnek ponthatárokat

Az idén szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre, az Oktatási Hivatal (OH)  adatai szerint 129 ezren jelentkeztek, ami négyezer diákkal több mint tavaly. A legtöbben (25,6 ezer fő) a gazdaságtudományok képzési területeire jelentkeztek, nőtt a műszaki és informatika (24,6 ezer fő), valamint a pedagógusképzés (21,1 ezer fő) iránt érdeklődők aránya, illetve száma is. Sokan folytatnák tanulmányaikat a szakképzés után a felsőoktatásban, az ő arányuk 2022 óta 57 százalékkal emelkedett. 

Rekordon a külföldi hallgatók száma

A friss statisztikai adatok szerint a legtöbb külföldi hallgató továbbra is Németországból és Kínából érkezett a magyar felsőoktatásba. 

A hazai intézmények nappali felsőfok alap-, mester- és osztatlan képzéseire járó külföldi hallgatók száma a koronavírus-járvány okozta átmeneti megtorpanást követően az utóbbi négy évben 3,6–7,3 százalékos emelkedéssel újabb és újabb rekordokat ért el.  

A 2024/2025-ös tanévben a külföldi egyetemisták száma 7,2 százalékkal, arányuk 0,5 százalékponttal emelkedett. Összességében 2015 és 2024 között a külföldi hallgatók létszáma 23 ezerről 40 ezerre, aránya 11,8 százalékról 19,4 százalékra bővült – derül ki a statisztikai adatokból. 

A vizsgált időszakban az Európai Unió tagállamaiból érkezettek száma végig 9–10 ezer körül mozgott, miközben az afrikai és az ázsiai tanulóké egyaránt megháromszorozódott, így pk képezik a kontinensek alapján képzett rangsor szerint a relatív többséget. 

A 2010-es évek közepén tízből négy külföldi hallgató uniós állampolgár volt, addig a legutóbbi tanévben már csak minden negyedik.

A TOP10 küldő ország első négy helyén nem történt sorrendváltozás az előző tanévhez képest. 

A 2024/2025-ös tanévi adatok szerint – a megelőző hét évvel azonosan – a legtöbben Németországból és Kínából érkeztek (3289-en, illetve 2586-an), amit Irán és Románia követett (közel 2–2 ezer hallgatóval). Viszonylag sokan, ezer fő feletti létszámban jöttek még további hét országból Pakisztánból, Szlovákiából, Szerbiából, Törökországból, Indiából, Nigériából és Franciaországból is.

A gazdasági képzések a legkedveltebbek, tavaly ilyen szakon 52 ezren tanultak. Az egészségügy, szociális gondoskodás, valamint a műszaki tudományok képzésein egyaránt 38–38 ezren vettek részt. Népszerűségben csak kissé maradt el tőlük a tanárképzés, oktatástudomány, valamint a társadalomtudomány, amelyeken 34 ezer, illetve 32 ezer hallgató folytatta tanulmányait. 

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy 2015 és 2024 között az informatikai, a társadalomtudományi, valamint a tanárképzési szakok hallgatói létszáma kiemelkedően rendre 2,9-, 1,6-, valamint 1,4-szeresére bővült. 

A legnagyobb mértékben – háromtizedével – a szolgáltatások hallgatói létszáma esett vissza, de természettudományok és a műszaki képzések, valamint a humán tudományok szakjain is lényegesen kevesebben tanultak, mint egy évtizeddel korábban.