Európában a luxemburgi ingatlanpiac egészen elképesztő kilengéseket produkál, a második negyedévben 77 százalékkal emelkedett a tranzakciószám az év elején látott 33,4 százalékos zuhanás után. Norvégiában is az év elején látott 23,1 százalékos esést 35,5 százalékos szárnyalással korrigálta a piac. A dobogó harmadik fokára pedig Bulgária került, ahol 26,2 százalékkal több lakás cserélt gazdát azok után, hogy az év elején majdnem ugyanekkora volt a visszaesés.

Ha pedig a tavalyi második negyedévhez viszonyítjuk a forgalom alakulását, akkor Magyarországon 5,7 százalékos csökkenést láthatunk. A legnagyobb növekedést ebben a mutatóban is Luxemburg érte el, ahol majdnem 90 százalékkal több lakás cserélt gazdát, mint egy évvel korábban. Dobogós volt még Szlovénia 35 százalékos forgalombővülése és Litvánia, ahol 24,4 százalékkal több lakást adtak el.

„Az adatok azt támasztják alá, amit korábban is tapasztaltunk, hogy a tavalyi forgalommal összevetve az idei második negyedévben érezhetően lassult az aktivitás a magyar lakáspiacon” – emelte ki Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Ebben szerepet játszhatott az elmúlt időszak fékezhetetlen áremelkedése is, a vásárlók ugyanis egyre árérzékenyebbé váltak, kétszer is meggondolták, hogy a jelenlegi árszintek mellett belépjenek-e a piacra.

Érdekesség, hogy tavaly is megmaradt a magyar lakáspiacnak az a sajátossága, hogy az elmúlt tíz évben egy kivétellel mindig a negyedik negyedév volt a leggyengébb a forgalmat tekintve. A gyenge év vége nálunk általában a kivárásnak tudható be, hiszen jellemzően az év elején szoktak indulni olyan kormányzati programok, melyek élénkítik a keresletet, ezeket pedig akár már hónapokkal előtte bejelentették.

„Vélhetően a magyar lakáspiac sem marad a második negyedév számai alapján leírt stagnáló helyzetben, hiszen már egyértelműen látszanak az élénkülés jelei. Ehhez persze kellett a kormány által nyáron bejelentett Otthon Start” – mondta Valkó Dávid. 

A szakember szerint a harmadik negyedév nagyobb részét még a kivárás jellemezhette a szeptemberben elindult konstrukció előtt, a negyedik negyedévtől viszont szinte biztosan komoly növekedés jön majd a tranzakciószámban. Emellett arra számít, hogy az árak is érezhetően tovább nőnek majd, az egész évet figyelembe véve 20 százalékot elérő drágulás jellemezheti a magyar lakáspiacot, ami európai összevetésben is kimagasló lehet.