Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ingatlanfejlesztői aktivitás erősödése is szerepet játszhatott abban, hogy 2025 átlagához képest a budapesti telekárak növekedése 11 százalékponttal meghaladta a magyarországi átlagos telekár-növekedést.
A főváros környéki telkek árai is jobban emelkedtek, mint az országos átlag, ami szintén összefügg azzal, hogy az építkezések túlnyomó többsége ebben a térségben koncentrálódik. Eközben a Balaton-parti települések építési és üdülőtelkeinél az országos átlagnál kisebb volt az árnövekedés.
Mennyibe kerülnek a telkek a kiemelt térségeinkben?
A Balaton-parti településeken májusban 55 ezer forintért kínálták az építési és üdülőtelkek négyzetméterét, ami átlag alatti árnövekedést jelent, az egy évvel korábbinál ez csak 2,4 százalékkal magasabb árszint. A budapesti agglomeráció településein valamivel nagyobb, 7,2 százalékos volt az áremelkedés, ami ott átlagosan 49 ezer forintos hirdetési négyzetméterárakat jelent.
Igazi árrobbanás volt viszont Budapesten. A fejlesztések beindulása és a szűkösebb kínálat sokkal nagyobb áremelkedést okozott a fővárosban, mint az ország más részein. A budai oldalon 10,9 százalékkal mentek feljebb egy év alatt a telekárak, így elérve a 192 ezer forintot négyzetméterenként. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a szűkebb kínálat miatt a fővárosi telkek átlagára hektikusabban mozog.
A pestikülső kerületekben még nagyobb, 23,4 százalékos drágulás után 132 ezer forint az átlag hirdetési négyzetméterár, az igazi árrobbanás ugyanakkor a belső pesti kerületekben történt, amihez az V., VI., VII., VIII. és IX. kerületek sorolhatók, kiegészítve az ingatlanfejlesztők által legkeresettebb XIII. kerülettel. Ezekben a körzetekben egy év alatt 41,9 százalékkal drágultak a telkek, és az átlag négyzetméterár eléri az 596 ezer forintot.
Ez a szám a családi házas övezetekhez képest extrém magasnak tűnik, de nem szabad elfelejteni, hogy itt a telkek beépíthetősége sokkal magasabb szintterületet tesz lehetővé, valamint, hogy ezeket szinte kizárólag ingatlanfejlesztők vásárolják azért, hogy azon kisebb-nagyobb társasházakat építve értékesítési céllal lakásokat hozzanak létre – tette hozzá Futó Péter, a zenga.hu vezető elemzője.
Hol építkeznének most a magyarok?
A zenga.hu mérése alapján a kistelepülések építési telkei iránt a Dunakanyarban, a Balaton mellett és néhány Budapest környéki településen a legnagyobb a kereslet. A 10 ezer főnél népesebb kisvárosok esetében egyértelműen a budapesti agglomeráció kerül az érdeklődések középpontjába, de a vízpart sem tűnik el, itt van például Balatonalmádi és Gárdony is, míg a nyugati határszél szintén hívószó, amelynek legjobb példája Kőszeg.
Érdemes kiemelten vizsgálni a Dunakanyart, azon belül is az élen álló Kismarost, ahol - népességarányosan - a legnagyobb az építési telkek iránti kereslet. Ennek oka, hogy a településen sok a természetközeli telek, ami egyébként a Dunakanyar számos településére igaz.
Az utóbbi években a térség kimondottan keresetté vált a fővárosból kiköltözők körében, sokan pedig befektetési céllal létesítettek itt vendégházat. Bár a közművek nem mindenhol épültek még ki – egyes utcákban a csatornázás vagy az aszfaltozás is hiányzik – , ennek ellenére a hangulatos környezet egyre több érdeklődőt vonz, amit most a telekpiaci kereslet is megerősít – mondta Futó Péter.
Az építési telkek piaca tehát nem csupán egy különálló ingatlanszegmens, hanem az egész lakáspiac egyik legfontosabb kiindulópontja, ami meghatározza az új lakások kínálatának területi eloszlását, az építési aktivitást, valamint hosszú távon a lakhatás elérhetőségét és megfizethetőségét is.
