A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány átfogó okosváros-indexet készített Budapestre vonatkozóan több száz, nyilvános idősoros adat felhasználásával. Az eredmények alapján Budapest több területen is előrelépett, például a pandémia után az életminőség dimenzióiban. A nemzetközi összehasonlításban alacsony szinten lévő önkormányzás mutatói is javultak, a környezet állapota pedig inkább stagnál és néhány korábban javuló folyamat is megtört. 

Ellenben a legsúlyosabb, rendszerszintű probléma a lakhatás ügye. A nagyvárosok globális versenyében a lakhatás, a mobilitás és a humán tőke a valódi tényezők, döntően ezek határozzák meg, hogy város hosszú távon bevonzza-e vagy elveszíti-e a fiatal, képzett embereket. Ebben az értelemben Budapest nem kirívó eset az egész Európai Uniót tekintve, hanem csupán erősíti a mintázatot.

De mi is az az okosváros?

Mielőtt megmutatnánk a legfontosabb adatokat, érdemes tisztázni, hogy mit is jelent az okosváros (smart city) fogalma. A kifejezésen eredetileg a digitális technológiák olyan „okos” alkalmazását értették, ami a városi szolgáltatások hatékonyságának és kényelmének növelését, illetve az üzemzavarok és balesetek számának csökkentését célozta. 

Ehhez képest mára az okosváros fogalma kibővült, hiszen olyan intézkedések gyűjtőhalmazává vált, amelyek általánosabban a városi életminőség javítását célozzák meg és középpontjában az ember és az élhető városi környezet áll. Összességében tehát a digitális technológia használata kiegészült az erőforrásokkal való tudatosabb gazdálkodással, ezzel pedig a fenntarthatóság is az okosváros koncepciók szerves részévé vált. 

Budapest is megalkotta a „Smart Budapest: Okos város” keretstratégiáját, amelyhez hasznos mutatórendszerként szolgál az okosváros-index. Érdemes megjegyezni, hogy a Smart Budapest előzményeként 2013-ban fogadták el a Budapest 2030-at, amely nagy hangsúlyt fektet az élhetőség, a fenntarthatóság és a hatékonyság területeire, azaz már „okos városfejlesztési tervnek” tekinthető.

Okosabb lett Budapest, de kevés az innováció

A Smart Budapest Index friss, 2025-ös jelentése szerint a főváros összteljesítménye az elmúlt években javult, de a számok mögött egy ellentmondásos város rajzolódik ki: Budapest sok területen erősödik, miközben néhány alapvető, rendszerszintű problémát továbbra sem tud kezelni. Ezek közül a legsúlyosabb a lakhatás, amely ma már nemcsak szociális, hanem versenyképességi kérdés is.

De először nézzük meg Budapest gazdaságát, amellyel úgy tűnik, hogy minden rendben van: magas a foglalkoztatottság, nőnek a jövedelmek, sok a felsőfokú végzettségű lakos, és jelentős a tudásintenzív munkahelyek aránya. A K+F-beruházások és a kutatói létszám is érdemben nőtt. 

A gond azonban az, hogy mindez csupán a nemzetközi gazdasági életben egy végrehajtó szerepet hangsúlyoz, vagyis az itteni tevékenységek összessége általánosságban nem fordul át elég új termékbe, márkába és szabadalomba. A nemzetközi szabadalmi aktivitás tartósan az EU-átlag alatt van, miközben a magas technológiájú export főként multinacionális cégekhez kötődik. Budapest jó hely a munkára – de kevésbé jó hely az áttörő innováció megszületésére.

Az életminőség javult, a lakhatás romlott

A gazdaság teljesítménye alapvetően meghatározza az életminőséget, amelynek mutatói azonban örvendetes módon javultak 2018 és 2024 között, főként persze a pandémia utáni visszapattanásnak köszönhetően. A kulturális élet újraéledt, a bűnözés nem ugrott meg tartósan, a várható élettartam visszatért a járvány előtti szint közelébe. 

Ugyanakkor az egészségügyi alapellátás lassú eróziója jól látszik: egyre kevesebb háziorvos jut egyre több emberre. Ez nem látványos összeomlás, hanem klasszikus városi fáradás, amely szintén egész Európában jellemző, elég csak a hosszú várólistákat megnézni.

Az életminőség egyik markáns tényezője maga a lakhatás kérdése, amelyben a jelentés készítői szerint Budapest egyértelműen rosszul teljesít. Európai összehasonlításban is rendkívül kevés új lakás épül, miközben sok ingatlan áll üresen. A belső városrészekben a szabályozási környezet gyakorlatilag befagyasztotta a megújulást. Ez nemcsak megfizethetőségi probléma: a lakhatási válság közvetlenül hozzájárul a fiatal, képzett lakosság elvándorlásához, és hosszú távon Budapest nemzetközi súlyát is csökkenti.

Környezet és hangulat

Manapság szinte mindent visz a fenntarthatóság, nem véletlenül ez is hangsúlyos szerepet kap egy okosváros működtetésében. Budapesten jelenleg a környezeti mutatók összességében stagnálnak, sőt, a levegőminőség egyes elemei romlani kezdtek, a hulladékgazdálkodásban az új rendszer eredményei ellentmondásosak. Különösen súlyos probléma, hogy az ivóvíz ólomszennyezettségéről a városnak gyakorlatilag nincs használható adata.

Pozitív fejlemény még, hogy az önkormányzati lakásállomány nőtt, a közösségi költségvetés intézménye megerősödött, és a lakosság bevonása a döntéshozatalba érzékelhetően javult. Ezek valódi okosvárosi elemek, ugyanakkor a fővárosi és kerületi önkormányzatok költségvetési mozgástere nemzetközi összevetésben kirívóan alacsony. 

Miközben a várossal szembeni elvárások nőnek, az eszközök szűkülnek – ez hosszabb távon fenntarthatatlan pálya. Itt említhetjük meg tipikus példaként, hogy a főváros legnagyobb rehabilitációs projektjeit, mint a Budai Várnegyed és a Városliget megújítását, illetve funkcióbővülését a kormány kivette az önkormányzat kezéből, vagyis a lakók helyi képviselői nélkül döntenek korszakalkotó projektekről.

Mi lesz most?

A jelentés legfontosabb üzenete nem az, hogy Budapest „okos” vagy „nem okos”, hanem az, hogy a nagyvárosok globális versenyében három tényező dönt: lakhatás, mobilitás, humán tőke. Ezek közül kettőnél Budapest már most is feszített pályán mozog. A számok alapján most még van mozgástér. A kérdés az, hogy lesz-e politikai, intézményi és társadalmi támogatás, amely jelenleg meglehetősen kétséges.