Az Európai Unió (EU) azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy 2050-re, tehát 25 év múlva a teljes épületállománya – lakás, középület, kereskedelmi ingatlan – zéró emissziós legyen, azaz az épületek üzemeltetése és építése se járjon szén-dioxid kibocsátással. Ennek érdekében az Európai Parlament már 2024 tavaszán elfogadott egy komplex szabályozási csomagot, amelyek közül a legfontosabb az Épületenergetikai irányelv (Energy Performance of Buildings Directive – EPBD).
Rohamtempóban építik ki a megújuló energiaforrásokat
Utóbbit minden tagállamnak át kell ültetnie a saját jogrendjébe 2026 májusáig. Mindez rövid és hosszú távon is hatalmas erőfeszítéseket igényel a kereskedelmi ingatlanok tulajdonosaitól, az államtól, de a lakások esetében is kötelező lesz. Az épületek energiaellátását elsősorban megújuló energiaforrásból kell biztosítani, ahol a napenergiának prominens szerepe van. A követelmények szerint már úgy kell tervezni a jövőben az épületeket, hogy napelemmel biztosan elláthatók legyenek.
Az ingatlanpiacra váró gigantikus feladatokról korábban itt beszélgettünk Szarvas Gáborral, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) elnökével és a Greenbors Consulting társtulajdonosával, ügyvezető igazgatójával.
Nem véletlen a rohamtempó, hiszen az épületek az EU energiafogyasztásának körülbelül 42 százalékáért és az energiával kapcsolatos üvegházhatású gázok kibocsátásának 36 százalékáért felelősek, így a klímaváltozás elleni küzdelemben oroszlánrész hárul az ingatlanszektorra. Az ágazatnak a fosszilis tüzelőanyagokról a tiszta villamos energiára kell átállnia, ami gigantikus feladat lesz, hiszen az Eurostat szerint jelenleg az EU-ban a háztartások villamosítási aránya még mindig csak 26 százalék.
Mivel a mai épületállomány nagy része várhatóan 2050-ig használatban marad, ezért a tetőkre szerelt fotovoltaikus rendszerek felújításokba való integrálása nagyszerű lehetőséget kínál a kibocsátások csökkentésére, az energiaszámlák mérséklésére, valamint a villamosítás hőszivattyúkkal történő támogatására.
Mennyi az annyi?
De vajon mekkora a napelemes potenciál Európában? A Nature Energy folyóiratban megjelent tanulmány elsőként az egyes épületek szintjén értékeli a lakossági és nem lakossági tetőkre telepített napelemek potenciálját. A tanulmány az Európai Digitális Épületállomány Modell (DBSM R2025 verzió) legújabb kiadására támaszkodik, amely 271 millió épületet tartalmaz.
Sőt, ez a modell figyelembe veszi a fotovoltaikus technológia legújabb fejlesztéseit is, ennek köszönhetően az energiaátalakítási hatékonyság 2018-ban 18 százalékról 2025-re 22 százalékra ugrott, de szintén lényeges, hogy a nagy kereskedelmi épületek lapostetőin még nagyobb teljesítménysűrűség érhető el.
Az elemzés becslése szerint az említett 271 millió épület tetejét maximálisan kihasználva a teljes potenciális kapacitás körülbelül 2,3 terawatt, amelyen belül a lakóépületek 1822 gigawatt, míg a többi épület cirka 519 gigawatt kapacitást tudna prezentálni. Ez pedig évente körülbelül 2750 terawattóra energiát termelhetne, ami a 100 százalékban megújuló energiaforrásokon alapuló uniós villamosenergia-igény 40 százalékával lenne egyenértékű 2050-re.
Hozzájárulás az EU energiacéljaihoz
2030-ig az EU célja 700 gigawatt fotovoltaikus kapacitás elérése, amelynek több mint a fele a nem lakóépületek tetején teljesíthető, hiszen a 2000 m2-nél nagyobb tetőfelületű épületek potenciálisan körülbelül 355 gigawatt teljesítményt tudnának befogadni. Sőt, vannak olyan tagállamok, ahol a kapacitás lefedése meghaladhatja a 95 százalékot.
De még hosszú út áll a tagállamok előtt, hiszen jelenleg az európai épületek tetejének csupán 10 százaléka van felszerelve fotovoltaikus rendszerekkel. Ennek ellenére a tetőrendszerek már most is az EU napelemes kapacitásának nagy részét teszik ki, 2024-ben a 339 gigawattóra teljes telepített fotovoltaikus kapacitás mintegy 61 százalékát fedik le.
A hivatalos adatok szerint Magyarország 2025-ben 1,1 gigawatt napelemes kapacitást telepített, így az összesített volumen közel 8,4 gigawattra emelkedett. Az éves telepítések száma a 2023-as csúcshoz képest második egymást követő évben csökkent. Az új kapacitás nagy részét, 755 megawattot, a közműméretű projektek tették ki, de a Magyar Fotovoltaikus Ipari Szövetség arra figyelmeztet, hogy ez a szegmens 2026-ban stagnálhat az új hálózati csatlakozási engedélyek hároméves hiánya miatt.
Ezzel szemben a kereskedelmi és ipari szektor várhatóan növekedni fog, mivel a vállalkozások az energiaköltségek stabilitására törekszenek, míg a lakossági telepítések várhatóan tovább zsugorodnak a mesterségesen alacsony villamosenergia-árak miatt. A lassulás ellenére a napelemek tavaly júniusban Magyarország energiamixének 42 százalékát fedezték, és az év első felében segítettek 20 százalék alá csökkenteni a villamosenergia-importot.
- a szén-dioxid kibocsátás csökkentése,
- a hatékonyabb tetőhűtés zöldtetőkkel kombinálva,
- az energiaszámlák azonnali csökkenése,
- és az ingatlanérték növekedése.
