Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ma már a vállalatok a hibrid munkamodellel kapcsolatban nem kísérleti programokról beszélnek, hiszen az elvárásokat formalizálták, vagyis a cégek túlnyomó többsége megköveteli az alkalmazottaktól, hogy a hét legalább egy részében az irodában legyenek. Nagyjából a három bent töltött nap válik egyre inkább domináns szabvánnyá, miközben az abszolút távmunka, amelyet egykor a jövőként pozicionáltak, inkább kivétellé, mint szabállyá vált.
A változás az adatokban is kiválóan nyomon követhető, így az USA-ban jól ismert Kastle Systems irodakihasználtsági mutatói a világjárvány óta a legmagasabb szintre emelkedtek, az átlagos kihasználtság az amerikai főbb piacokon folyamatosan 50 százalék körül alakul, sőt, egyes városokban a csúcsidőszakokban meghaladja a 60 százalékot. Ez még mindig elmarad a 2019-es normától, de már jól mutatja az általános tendenciát.
Az irodaépületek ismét megtelnek élettel, sőt, a vállalati vezetők egyre inkább megkérdőjelezik a távmunka termelékenységét, miközben az irodai jelenlétet az együttműködés, a kultúra és a teljesítmény szempontjából elengedhetetlennek tekintik. Viszont a felmérések azt is mutatják, hogy a vállalatok meghatározó része a versenytársak intézkedéseire reagálva módosítja a munkaerőpiaci politikáját, vagyis az irodába való visszatérés sok esetben inkább a versenytársakhoz való igazodásról szól.
Az irodaházak esetében a reorganizáció kevésbé látványos, hiszen a bérlők egyelőre kevésbé arra összpontosítanak, hogy szükségük van-e még térre, inkább arra koncentrálnak, hogy mennyi és milyen helyre van szükségük. A jó felszereltséggel, hatékony elrendezéssel és központi elhelyezkedéssel rendelkező épületek profitálnak először, megerősítve azt a trendet, hogy a minőség és a fenntarthatóság a legfontosabb, amely a világjárvány utáni ciklust meghatározza.
Mindezzel párhuzamosan a hibrid munka már mélyen beágyazódott a munkahelyi kultúrába, és az alkalmazottak továbbra is nagyra értékelik az autonómiát és a rugalmasságot a hagyományos ötnapos munkahéttel szemben. Ami azonban tavaly megváltozott, az a hangnem volt. Az irodát már nem kísérleti helyszínként kezelik, hanem ismét a modern munkamodell elfogadott részévé válik. A vállalatok és az alkalmazottak új egyensúlyról tárgyalnak, ahol az irodák az együttműködés, a vállalati kultúra és az innováció célzott központjai lesznek.
Már önmagában ez is figyelemre méltó, de a növekedés nem korlátozódott a kiemelt ingatlanokra. Míg az A+ épületek továbbra is meghatározók a piacon, a prémiumkategóriás munkaterek és a többi irodaállomány közötti szűkülő különbség arra utal, hogy a kihasználtság az ingatlantípusok mindegyikében növekszik. Az A+ épületek heti kihasználtsága közel 79 százalékra emelkedett, de az épületek összességében is meghaladta a járvány utáni korábbi csúcsokat.
Mi a helyzet Magyarországon?
A magyar irodapiac a nemzetközi nagyvállalatok jelentős szerepe miatt alapvetően követi a nemzetközi trendeket és munkaerőpiaci mintázatokat. A GKI a magyar üzleti szektorban végzett felmérést 2025 decemberében, amely szerint a cégek 27 százaléka biztosítja az otthoni munkavégzés lehetőségét legalább dolgozói egy részének. A home office tehát Magyarországon stabil, de erősen szegmentált foglalkoztatási formává vált. Az otthoni munkavégzés elterjedtsége kiemelkedő a szolgáltató szektorban, és alapvetően a nagyvállalatok élnek szívesen ezzel a foglalkoztatási formával: 83 százalékuk alkalmazza a távmunkát.
Hazánkban is hódít a hibrid munkamodell, hiszen a részben otthonról, részben az irodában dolgozók száma jelenleg jóval magasabb, mint a járvány előtt. A KSH munkaerőfelmérésének adatai szerint a pandémia után a munkavállalók 8-10 százaléka dolgozott részben vagy egészben otthonról, szemben a 2020 előtt 3-4 százalékkal. A legfrissebb statisztika szerint 2025 augusztusa és októbere között 392 ezer hazai munkavállaló végzett alkalmanként vagy rendszeresen távmunkát, ami a teljes foglalkoztatotti kör 9 százalékát tette ki.
Mazzá Fabrizio, a HB Reavis magyarországi vezetője az Economx kérdésére korábban elmondta, hogy az irodapiacon a hibrid munkavégzés tartósan beépült a vállalati kultúrákba, ugyanakkor az otthoni munkavégzés intenzitása fokozatosan csökken. Budapesten az irodai jelenlét már eléri a járvány előtti szint 65–70 százalékát, szemben a két évvel ezelőtti 55–60 százalékkal, ami lassú, de egyértelmű visszatérést jelez a munkahelyekre.
Ennek eredményeként a bérlők egyre kevésbé a területcsökkentésre, sokkal inkább a minőség, a hatékonyság és a munkavállalói élmény javítására fókuszálnak. A kereslet mindinkább az ESG-kompatibilis, energiahatékony és rugalmasan alakítható épületek irányába koncentrálódik. A prémium irodaházak továbbra is felülteljesítenek, míg a másodlagos állomány esetében magasabb üresedés és egyre erősebb újrapozicionálási kényszer tapasztalható.
Generációs feszültségek
A PwC tavaly ősszel több mint 55 ezer válaszadó részvételével készített kutatást a hazai munkavállalók és diákok munkaerőpiaci preferenciáiról. Az adatok elemzésében fontos szerepet kap az egyes generációk igényeinek értékelése is. A Z generáció munkaerőpiacra lépése óta, azaz a 2010-es évek második felétől folyamatosan napirenden van az alapvető téma, vagyis mennyire különböznek egymástól az egyes generációk. Az X és baby boomer generációk kevésbé tartják fontosnak a rugalmas munkavégzést, míg a fiatalabbak számára ez egyre inkább alapelvárás.
A KPMG 2025 CEO Outlook 11. globális felmérése is foglalkozik a generációs feszültségekkel, amely vezérigazgatókat kérdezett a jövő legfontosabb kihívásairól. Itt az AI szerepét hangsúlyozzák, azonban legalább ugyanilyen fontos az egyes generációk kezelése a munkafolyamatokban és általában a munkaerőpiacon.
A megkérdezett vezetők 88 százaléka szerint a munkaerőpiaci változások és a demográfiai átalakulások – különösen az öregedő társadalom hatást gyakorolnak a toborzásra, a megtartásra és a vállalati kultúrára. Közel harmaduk (30 százalék) kiemeli a generációk közötti készségkülönbségek növekedését, ami többek között a rugalmas munkavégzést és a hibrid modellt is befolyásolja.
A KPMG statisztikái szerint a vezérigazgatók 83 százaléka azt várja, hogy a dolgozók visszatérnek a teljes munkaidős irodai munkába, ami a hibrid munkamodell további visszaszorulását jelentené. De számos alternatíva van napirenden az irodapiacon, így egyre többen gondolkodnak négynapos munkahétben is, ahol nyilvánvalóan a személyes jelenlét még hangsúlyosabb szerepet kaphat.
De ne feledkezzünk meg a mesterséges intelligencia rohamléptékű fejlődéséről sem, hiszen a virtuális valóság a modern technológiai megoldásokkal együtt lehetővé teszi, hogy a munkafolyamatok optimalizálásával az élményszerűség még inkább előtérbe kerüljön, amely szintén a hibrid modellt erősítheti.
