Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
2025 negyedik negyedévében a Budapest és környéki állomány 7 csarnokban összesen 162 ezer négyzetméterrel bővült, ezen belül a legnagyobb új átadás a CTPark Budapest Érd első csarnoka 53 ezer négyzetméternyi alapterülettel. A regionális piac pedig 47 ezer négyzetméter új területtel és négy új csarnokkal bővült, amiből három Kecskeméten került átadásra. Összességében a fővárosi és vidéki átadások 208 ezer négyzetmétert tettek ki.
Hihetetlen számok
Miközben az irodafejlesztési piacon tavaly roppant minimális új állomány érkezett a piacra, addig az ipari-logisztikai ingatlanszektor tavaly több kiemelkedő mérföldkövet is elért az átadott épületek vonatkozásában. Kezdjük azzal, hogy 2025-ben csaknem félmillió (477 ezer) négyzetméternyi új állomány érkezett a piacra, amelynek oroszlánrésze az utolsó negyedében realizálódott. Sőt, a nettó felszívás tekintetében a tavalyi év az elmúlt 10 év második legnagyobb volumenét jelenti a szektorban.
A másik kiemelkedő szám, hogy a vidéki ingatlanpiac nagyságrendje tavaly a harmadik negyedévben elérte a 2 millió négyzetmétert, míg a budapesti állomány meghaladta a 4 millió négyzetmétert a tavalyi év végéig, így együttesen az összmennyiség elérte a 6 millió négyzetmétert.
Durván az összállomány kétharmada a fővároshoz és agglomerációjához kötődik, ugyanakkor a harmada már a vidéki ingatlanpiacot erősíti, még ha utóbbi esetében meglehetősen heterogén is az állomány. Mindemellett a budapesti agglomeráció üresedési rátája jóval nagyobb, mint vidéken. A fővárosi 12,8 százalékra csökkent, amely 0,3 százalékpontos csökkenés az előző negyedévben mért értékhez képest, miközben a regionális spekulatív állomány esetében 8,6 százalékos üresedési rátát mértek a szakemberek.
Az országos kihasználatlansági mutató tehát 2025 negyedik negyedévében 11,4 százalékon állt. A számok alapján látható, hogy a vidéki ipari fejlesztések mekkora hajtóerőt jelentenek a regionális piacok számára, folyamatosak a beruházások számos ipari csomópontban, legyen az Debrecen, Szeged, Kecskemét, Tata-Tatabánya-Komárom háromszög vagy éppen Győr. Ráadásul több helyszínen csúsznak a fejlesztések, így még ezek a termelőüzemek nem is működnek teljes erőbedobással, bár az is igaz, hogy a beszállítók nem feltétlenül ösztönzik az új logisztikai beruházásokat, ha a nagy gyárakon belül is tudnak működni.
„Az ipari-logisztikai ingatlanszektor a döcögő gazdasági környezet ellenére is egy sikerágazat. A rekordméretű kereslet meglepően hat a relatíve magas üresedés mellett, ugyanakkor a trend azt mutatja: a bérlők kihasználják a rugalmasabb, a korábbiakhoz képest kedvezőbb bérleti kondíciókon történő üzletkötés lehetőségét, hogy újabb, korszerűbb, energetikailag hatékonyabb épületekbe költözhessenek, és ez jó hír a bérbeadóknak.
Természetesen felmerül a kérdés: mi lesz a régebbi épületekkel? Itt a tanácsadóknak fontos szerepünk van, hiszen első kézből tapasztaljuk, hogy mire van igény, mit kívánnak a bérlők, és mi az, amit a tulajdonosok tehetnek annak érdekében, hogy a termékeik ismét megtalálják a helyüket a piacon. Pozitívumnak tartjuk továbbá, hogy számos, régiós szinten is jelentős méretű üzletkötés valósult meg, ami a magyar kereskedelmiingatlan-piacba vetett bizalmat jelzi, és hosszú távon optimizmusra ad okot” – elemzi a tavalyi évet az Economx kérdésére Halász-Csatári Gábor, Partner, a Cushman & Wakefield Ipari és logisztikai üzletágának vezetője.
Így alakult a bérlői aktivitás
2025 negyedik negyedévében a teljes bérlői kereslet a fővárosban és környékén 262 ezer négyzetmétert tett ki, amíg az éves teljes kereslet 667 ezer négyzetmétert ért el, ami 9 százalékos éves növekedést mutat. A szerződéshosszabbítások nélküli nettó kereslet a negyedik negyedév során 202 ezer négyzetméter volt, ami a teljes kereslet 77 százalékát tette ki.
2025 negyedik negyedévében Budapest és környékének piacán az előbérleti szerződések érték el a legnagyobb részesedést 35 százalékkal, míg a szerződéshosszabbítások részaránya 23 százalék volt. A bővülések a teljes kereslet 19 százalékát, az új szerződések pedig 24 százalékát tették ki. A negyedév legnagyobb tranzakciója egy 80 ezer négyzetméteres előbérleti szerződés a CTPark Budapest Érd területén.
A korábbi évek tendenciáját követve a szerződések többsége ezúttal is „big-box” logisztikai parkokban realizálódott. A nettó felszívás (új szerződés, bővülés és előbérlet) a fővárosban és környékén a negyedik negyedévben 155 ezer négyzetmétert tett ki, míg a regionális piacokon ugyanez a szám 54 ezer négyzetméter volt, vagyis ez is meglehetősen pozitív statisztika.
„Szerencsére lendületesen indult 2026 is, mi magunk számos jelentős tranzakción dolgozunk, de általánosságban is a bérbeadási szegmensben határozottan erősebb évre számítunk, mint tavaly: ha nem is feltétlenül a volumen, hanem az igények számának tekintetében. Ugyanakkor egyfajta kivárást is érzékelünk a piaci szereplők részéről, de az év második fele kifejezetten mozgalmas lehet mindenki számára. A befektetői érdeklődés szignifikáns a szektorban mind eladói, mind vevői oldalon, így érdeklődéssel várjuk, hogy milyen termékek milyen feltételek mellett cserélhetnek gazdát idén, illetve ezek milyen új lehetőségeket hozhatnak számunkra” – tette hozzá Halász-Csatári Gábor.
