Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Nemzeti Várprogramnak köszönhetően számos erősség megújult az elmúlt évtizedben. A megújított várakat bemutató sorozatunkat a Zempléni-hegységben kezdtük, most nagyobb látószögben az Északi-középhegységet vettük szemügyre, ahol a hat leglátványosabb erősséget ajánljuk. Hollókő már kompakt egészként tekinthető meg, Egerben folyamatosak a felújítások, míg Diósgyőrt pedig szinte teljesen újjászületve 2026 tavaszától látogathatjuk. De izgalmas kaland Sirok, Szádvár és Szerencs megtekintése is.
Diósgyőr
Az 1300-as évek első felében kezdődött meg a négy saroktornyos, szabályos négyzet alaprajzú gótikus vár kiépítése, amely Nagy Lajos király uralma alatt királyi székhely lett. 1526-ig számos királyné vidéki rezidenciájaként szolgált, ezért is emlegették a királynék váraként. A mohácsi csata Diósgyőr életében is jelentős fordulópont volt, a közeli Eger eleste után végvárrá alakult a 16. század végén. 1702-ben a kincstár tulajdonába került, de újjáépítése elmaradt, a 19. századi metszetek már csak romokat mutattak.
Majd hosszú évszázadok után a diósgyőri vár felújítása is elkezdődött: még az 1960-as években végeztek állagmegóvó munkálatokat, és akkori szemléletnek megfelelően romos állapotban konzerválták. Majd 2014-ben befejeződött egy korszakalkotó felújítási hullám. A rekonstrukció első etapjának eredményeként tornyai között három palotaszárny újjáépült, amelyben helyet kapott Közép-Európa legnagyobb lovagterme, egy várkápolna és a királynék lakóterme. Majd némi szünet után még nagyobb lendülettel folytatódtak a megújítási munkálatok.
A külső várfalak is visszaépültek, időközben azonban statikai problémák merültek fel a tornyokkal és falakkal kapcsolatban, emiatt egy időre megtorpant a rekonstrukció. Majd újabb pénzügyi források érkeztek, és folytatódott a felújítás. Hamarosan finisébe érkezik a gigantikus vállalkozás, többek között már a külső várteraszok, tetőszerkezetek kiépítése zajlik. A csúszások után a tervek szerint 2026 tavaszán kerül átadásra a megújult műemlék.
A diósgyőri vár újjáépítése teljesen új irányt jelez a magyar műemlékvédelem gyakorlatában, hiszen a korábbi évtizedekben a romokat csupán konzerválták, rosszabb esetben betonnal öntötték le, és ezt állagmegóvásnak hívták. Persze a megújult vár esztétikai megjelenése megosztja az embereket: sokan romos vagy félromos állapotában tartották hitelesebbnek a várat. Míg mások szerint a török mészkőlapokkal burkolt külső vár történelemhamisítás, de hát nyilván nincs információjuk arról, hogy akkoriban milyen küllemmel is rendelkezett az erősség. Pedig ugyan nem Nagy Lajos korában, de a 15-16. században már valóban megépítették azt a várat, amelyre hasonlít a rekonstrukció eredménye.
[/neon-image]
Eger
Az egri Várhegyen a 13. században csak kisebb erősség volt, a magas kőfalakat a tatárjárás után az országos újjáépítés részeként emelték. A végvárrendszer fontos tagját a 16. század első felében külső és belső részre osztották, a védműveket korszerűsítették. 1552-ben Dobó István vezetésével megállították a török sereget, később mégis elfoglalták az erősséget. 1687 után a vár katonai szerepe megszűnt, kicsit később részben felrobbantották. Az elkövetkező évszázadokban a vár romos állapotban maradt, először az 1920-30-as években zajlottak helyreállítási munkálatok, később a gótikus palotaszárnyat újjáépítették, a kazamatákat is járhatóvá tették.
Majd 2010 után az „Az egri vár és erődrendszer turisztikai fejlesztése” projekt keretében új erőre kapott a rekonstrukció, így különösen látványos a gótikus palota megújítása modern kiállítótérként. Többek között megújult és látogathatóvá vált a Szép bástya, a Török kert, helyreállították a kálváriát, létrejött egy új sétány, nagy jelentőségű fejlesztés történt a kazamatákban is, illetve helyreállították a Zárkándy-bástyát.
A 2016-2023 között zajló rekonstrukció során a Török kert feletti magas várfalat új támfallal biztosították. A Hyppolit-kapu egykori őrházának romját védőtetővel konzerválták, míg az új fogadóépület szerepéhez illő hangsúlyt kapott. A korábban erősen csonkolt állapotban helyreállított Varkoch-kaputorony eredeti falait felmagasították, illetve a korábban jelentéktelen Zászlódomb lett a vár egyik legfontosabb attrakciós eleme.
A helyreállítások központi elemeként a már említett Szép bástya teljesen megújult, helyreállították az egykori ágyúdomb falait. Azonban 2021-ben jelentős támfalomlás történt a tövében, most annak teljes helyreállítását tervezik, hogy 2026-ban már látogathatóvá váljon a turisták számára. Illetve még az alsó várudvar környezetrendezését is elvégzik, valamint foglalkoznak a Tömlöc bástyával is, hiszen itt a lezárások miatt nem körbejárható a vár. A dézsmapince állapotát szintén javítják, és a teljes pincerendszert helyreállítják.
Hollókő
Világörökségi helyszínen, Nógrádban található a hollókői vár, amely igazi kuriózum az erősségek között, hiszen magas falaival egy lovagvárat formál a maga romantikus sziluettjével. A várat a tatárjárás után építették, a 14. század elején már források emlékeznek meg róla. A török fenyegetés miatt megerősítették, nem is tudták elfoglalni. A Rákóczi-szabadságharc után a Habsburgok a várat ugyan nem rombolták le teljesen, de elhagyatottá vált. Az évszázadok alatt romos állapotba került, a köveit szokás szerint a falu lakói felhasználták az építkezésekhez.
1966-ban kezdődött meg a lovagvár régészeti feltárása, majd fokozatosan megerősítették a vár falait és helyreállításokat végeztek. Majd az ófalu és környezete a várral együtt világörökségi státuszt kapott 1987-ben, mint élő népi falu és kulturális táj. Az első nagyobb rekonstrukció lezárásaként 1996-ban nyitották meg a várat a nagyközönség előtt. 2014 nyarán újabb felújítások kezdődtek, különösen az Öregtorony és az alsó vár gazdasági épületein.
Később a vár történetének legnagyobb rekonstrukciós munkálatai 2020-2023 között zajlottak a „Hollókői Ófalu és Vár turisztikai fejlesztése” projekt keretein belül. Ennek részeként megújult az Ófalu, ahol gasztrotörténeti kiállítótér, főzőiskola és vendéglátóhelyek épültek. De látogathatóvá vált a 700 éves Öregtorony is sisaktetővel, illetve eredeti magasságában új szint jött létre. Megerősítették és stabilizálták a várfalakat, helyreállították a középső falszorost és a felsővári lépcsőházakat. A felső palotarészen új fedett emeletet alakítottak ki kiállítótérrel, lovagteremmel és kápolnával.
Az alsóvárban a 16. században épült gazdasági épületek is részben megújultak. Tavaly még az ófalu mellett itt is történtek újabb kiegészítő fejlesztések, így az interaktív vártörténeti kiállítás mellett középkori szabadulószoba is várja a vendégeket, akik újonnan kialakított látogatói útvonalon járhatják be a vár minden szintjét. A rekonstrukció célja az volt, hogy egy autentikus, 14–15. századi várképet mutathassanak be a nagyközönség számára.
Szádvár, Sirok és Szerencs
A fent említett híres várak mellett az Északi-középhegység tele van elhagyatott történelmi kincsekkel, félig lerombolt erősségekkel. Számtalan helységet említhetnénk, így Kisvárdán gyújtogatás, elszámolási viták akadályozzák a felújítást, de a Börzsönyben Drégely is várja, hogy egyszer beletegyék a szükséges forrásokat a megújításba. De megérne egy misét Kisnána, Buják, Salgó, Fejérkő, Nógrád, Ónod erőssége, és sorolhatnánk. Még három várat röviden megemlítünk, mert szintén izgalmas kirándulás célpontjai lehetnek.
A szerencsi Rákóczi-vár szerencsére sokkal jobb állapotban vészelte át a történelem viharait, mint más erősségek. Még 1979 és 1991 között felújították, késő reneszánsz stílusúvá formálták az építményt. A 2011-es renoválási munkálatok során a vár déli szárnyát teljesen rekonstruálták, átalakították a szállodaként működő külső vár helyiségeit, és a teljes épületen kicserélték a tetőzetet. Majd a 2020-as évek újabb munkálatait követően történelmi és élménycentrikus tér vált az erősségből, amely egyre inkább vonzza a látogatókat.
A szlovák határ mellett a Szögliget határában elhelyezkedő Szádvár részleges megújítása is megtörtént, új sétányokat, lépcsőket alakítottak ki, így a hatalmas területen elhelyezkedő rom bejárható. A vár kálváriáját ismerjük: már majdnem elnyelte a természet, és végleg az enyészeté lett, amikor várbaráti kör alakult, és fokozatosan szabadították ki a romokat.
Felújították részlegesen a siroki várat is Eger közelében, így már zárható lett az építmény és több látványosság is fogadja az érdeklődőket. Barlangvárnak is hívják, amely különleges megoldásokkal épült, hiszen nemcsak a várhegyen, hanem a vár belsejében is kialakítottak helyiségeket: hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket.
A hazai vármustránk első része:
Ezeket a fantasztikus várakat nézhetjük meg a legvadregényesebb magyar hegységben
