Budapesten az októberi lényegében stagnálást jelentő 0,1 százalékos növekedés után a november 1,1 százalékos csökkenést hozott az előző hónaphoz képest. Ugyanakkor éves összevetésben az országos lakbérek 7, a fővárosban pedig 8 százalékkal emelkedtek.
A fővárosban éves összevetésben közel 20 százalékkal nőtt a meghirdetett kiadó lakások és házak száma tavaly novemberhez képest. Jelenleg több mint 10 ezer kiadó lakóingatlan-hirdetésből válogathatnak a bérlők. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az átlagos bérleti díjak maradtak az előző havi 250 ezer forintos szinten. A fővároson belül a XX. és a XXI. kerület jelenti az egyik végletet egyaránt 200 ezer forint alatti átlagos lakbérrel. A másikat pedig a II. és az V. kerület 340 ezer, illetve 330 ezer forintos bérleti díjjal.
Izgalmas kérdés, hogy az albérletpiaci lassulás mennyire lesz tartós. 2025-ben ugyanis akár havi 150 ezer forintos havi lakhatási támogatást adhatnak a munkaadók, amit bérleti díjra is elszámolhatnak a 35 évnél fiatalabb munkavállalók. A minimálbér pedig 290 ezer forintra nő, ami általános bérnövekedést okozhat a magasabb jövedelemmel rendelkezők esetében is. Izgalmas kérdés lesz, hogy 2025-ben a piaci lassulás vagy a növekvő bérek ereje lesz erősebb az albérletpiacon
– fogalmazott az ingatlan.com szakértője.
A fővároson kívüli piacot nézve a legdrágább városnak számító Debrecenben december elején 220 ezer forintért kínálták a kiadó lakóingatlanokat, ami csökkenést jelent az egy hónappal korábbi 230 ezer forinttal szemben. Ebből is látszik, hogy a bérlőjelöltek vásárlóereje korlátozott. Debrecenben éves összevetésben majdnem megduplázódott a kiadó lakások és házak száma, ahol közel 1200 ilyen ingatlan vár bérlőkre. A vármegyeszékhelyek közül az átlagos bérleti Győrben 200 ezer forint volt december első napjaiban. A székesfehérvári albérletpiac 175 ezer, a pécsi 165 ezer, a szegedi pedig 160 ezer forintos átlaggal kezdte az év utolsó hónapját.
