BUX 139790.13 0,12 %
OTP 45810 -0,35 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Így alakultak a lakásárak: nem is gondolná, hogy melyik régió a legdrágább

Budapesten enyhébb, a vidéki városokban erőteljesebb áremelkedés ment végbe. Mutatjuk, hol emelkedtek a lakásárak a legnagyobb mértékben.

2023. július 26. szerda, 10:32

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A tavaly év végi mérséklődést követően a 2023-as év első negyedévében ismét emelkedésnek indultak a lakásárak – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss lakásárakról szóló elemzéséből.

A fővárosban 1,6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, az előző negyedévi 0,8 százalékos csökkenést követően. A lakásár-dinamika pedig mindeközben a tavalyi 16 százalékról 10,1 százalékra csökkent Budapesten.

Az MNB adatai szerint a vidéki városokban kicsit rosszabb a helyzet, ott 4 százalékkal nőttek a lakásárak, az éves áremelkedés üteme azonban közel 15 százalékról 9-re mérséklődött. Pozitív hír azonban, hogy a községekben 3,4 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető az első negyedévben, az áremelkedés pedig éves összevetésben 5,6 százalékos csökkenésbe fordult.

Országos átlagban 1,2 százalékkal emelkedtek a lakásárak, míg az éves lakásár-dinamika egy negyedév alatt 6,9 százalékponttal csökkent, így jelenleg 4,7 százalékon áll. Reálértéken azonban 16,5 százalékkal mérséklődtek a lakásárak Magyarországon, hiszen ezen a területen nem volt megfigyelhető az inflációval arányos áremelkedés.

Budapesten enyhébb, vidéken erőteljesebb volt az áremelkedés

A városi lakások között legnagyobb mértékben a Dél-Alföldön emelkedtek a lakásárak, ott átlagosan 14,7 százalékos volt az árnövekedés üteme. Őket követik a sorban a következő régiók:

  • Nyugat-Dunántúl (13,5 százalék),
  • Dél-Dunántúl (11,5 százalék),
  • Budapest (10,1 százalék),
  • Észak-Alföld (7,0 százalék),
  • Észak-Magyarország (5,8 százalék),
  • Közép-Dunántúl (3,5 százalék).

Pest megye volt az egyetlen régió, ahol 6,3 százalékos csökkenés volt megfigyelhető. A közép-magyarországi városok adatai azonban egyelőre alacsony feldolgozottságúak – teszi hozzá a jegybank jelentése.

Álom a saját lakás

A magyar lakosság pénzügyi helyzete rég volt ilyen rossz állapotban megtakarítási szempontokat figyelve. Azok, akik nem keresnek havi 200 ezer forintot, szinte semmit nem tudnak félretenni, csak minden harmadik embernek volt megtakarítása ebben a jövedelmi csoportban – derül ki egy korábbi tanulmányból. A 200-500 ezer forint között keresők körülbelül felének van félretett pénze, efölött a bér növekedésével arányosan nő a megtakarítási képesség. Saját lakásra spórolni – a számok alapján legalábbis – nem sokan képesek. Nekik az albérlet marad, a jelenlegi albérletpiaci helyzetről és árakról ITT írtunk részletesen.

Horváth Balázs
Horváth Balázs
Újságíró
Pénzügyi újságíró, szerkesztő, kutató és kommunikációs szakember. Újságírói pályafutása 2022-ben indult az Economxnál (korábban Napi.hu), ugyanebben az évben kezdte felsőfokú tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol kommunikáció- és médiatudomány szakon szerzett alapszakos diplomát, jelenleg politikai gazdaságtan mesterképzését folytatja. Kiemelt témái közé tartoznak a pénzügyeken belül a banki csalások, a hitelezési szektor, a biztosítások és befektetések, valamint a fintechek és a digitalizáció. Szerkesztőként segíti például Az Év Irodája csapatát, ahol az Ingatlan Évkönyv főszerkesztője 2024 óta. Rendszeresen vezet kerekasztal-beszélgetéseket magyar és angol nyelven egyaránt. Kutatásának fókuszában a politikai kommunikáció és nyelvészet áll. Több hazai és nemzetközi konferencia előadója.

Ez is érdekelhet