A következő évtizedben kiépülő összeköttetés a visegrádi országok fővárosait kapcsolja össze, de egy ausztriai leágazással a nyugat-európai gyorsvasúti hálózatba is beköti majd a térséget - írta az MTI szerint az ITM közleményében.
A tervezett nagysebességű vasútvonal Magyarország legforgalmasabb közlekedési tengelyében helyezkedik el. A Budapesttől északnyugati irányba tartó folyosó közúton, vasúton és a légi közlekedésben egyformán a legtelítettebb. Már kapacitásai határán van a jelentős részben a nemzetközi tranzitforgalmat kiszolgáló M1 autópálya és a Budapest-Hegyeshalom-Rajka vasútvonal is - írta az ITM.
Az újonnan kiépítendő vasúti pálya Kelenföldtől nyugatra indulna a Vértest délről megkerülve, leágazással Székesfehérvár felé. A győri megállási lehetőség után Pozsony irányába Rajkánál, Bécs felé Hegyeshalomnál hagyná el a Magyarországot. A vonatok a városi szakaszok kivételével 250-320 kilométer/órás tempóval haladhatnának - tették hozzá.
Jó sokba fog kerülni ez is
Az ITM a megvalósíthatósági tanulmány alapján azt írja: fejlesztés ezermilliárd forintos nagyságrendű költségei a kedvező forgalmi, környezeti és egyéb hatásokban, a gazdaság és turizmus élénkülésében megtérülnének. Az előzetes kalkuláció szerint évente több mint húszmillióan utazhatnának kényelmesebben és gyorsabban az itt közlekedő gyorsvasúti járatokon. A pályát a belföldi InterCityk is használhatnák, például a balatoni utazásokban vonzóbb alternatívát kínálva a közúti közlekedésnél. A beruházásnak köszönhetően a meglévő vasútvonalakon jelentős kapacitások szabadulhatnak fel, több elővárosi és regionális személyszállító és több tehervonat közlekedhet. Az új vasútvonal tehermentesíti a bevezető utakat a dugóktól, a levegőt pedig évi akár négyszázezer tonna szén-dioxidtól - véli a tárca.
Az EU már adott 670 milliárd forintot
A kiemelt európai uniós program, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a transzeurópai hálózatok kiépítésének, korszerűsítésének felgyorsítását szolgálja. A CEF hozzájárulásával több mint 670 milliárd forint beruházási értékben valósulnak meg közlekedésfejlesztési projektek Magyarországon. Vasúton ez a forrás tette lehetővé a többi között a Kelenföld-Pusztaszabolcs és a Rákos-Hatvan vonalszakaszok korszerűsítését, a Déli összekötő híd felújítását, harmadik vágányának megépítését.
Az idei kiírást mintegy 290 millió eurós keretösszeggel hirdették meg az év elején. A támogatások odaítéléséről csütörtökön született meg a végleges döntés. Az Európai Bizottság és a tagállamok képviselői a nyertes elképzelések közé sorolták a varsói gyorsvasút magyar szakasza környezetvédelmi munkarészeinek elkészítését is. A projektet elbírálói átgondolt, megalapozott, az uniós közlekedésfejlesztési és klímavédelmi törekvésekhez tökéletesen illeszkedő tervként méltatták - írja a szaktárca.
Még készül a végleges nyomvonal
A környezetvédelmi munkarészek elkészítése jogszabályi kötelezettség. A nagysebességű vasút jelentős mennyiségben vált ki légi és közúti utazásokat, ezzel is hozzájárul az európai közlekedés zöldítéséhez. Az újonnan támogatott tanulmány többek között részletes talajtani, vízrajzi, élővilággal, zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos felmérések alapján állapíthatja meg a végleges nyomvonalat.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerint a nagysebességű vasútvonalon Budapestről Bécsbe és Pozsonyba kevesebb mint két óra, Prágába három és fél óra alatt lehetne eljutni. A járatok öt és fél óra alatt tennék meg az utat a magyar fővárostól a lengyelig. A visegrádi országok magas színvonalú összekapcsolása mellett a beruházás egybenyitja a hazai gyorsvasúti hálózatot az európaival. A miniszter úgy fogalmazott: "nagy örömünkre Ausztria kapcsolódó fejlesztése is támogatást nyert, készek vagyunk a közös munkára az osztrák kollégákkal". A tervezés és kivitelezés összehangolható a Budapestet délről elkerülő V0 teherforgalmi vasútvonal előkészítésével és kiépítésével.
