A válság óta több komoly "pofonba" is beleszaladt a társaság, annak ellenére, hogy a generálkivitelezőit a legkörültekintőbben választja ki. Tatár Tibor, a Futureal kereskedelmi vezérigazgatója három történetben ismertette, hogy a piacon továbbra is megtalálhatóak a rosszhiszemű csalások, ami ellen valójában nincs mit tenni. Két projektjüknél a generálkivitelező egy másik munka során meg nem kapott fizettség miatt vált fizetésképtelenné, illetve volt egy, ahol a kivitelező egész egyszerűen rosszul gazdálkodott. Mindegyik esetben a megrendelő Futureal volt kénytelen állnia anyagiakat (miután a gerelákivitelezőt is maradéktalanul kifizette) és fizette ki az alvállalkozókat, hogy megmentse a projektjét. Tatár Tibor lapunknak elmondta, 32 fejlesztésből 6 esetben kerültek szorult helyzetbe. Ezeknél több 200 alvállalkozót fizettek ki közvetlenül, miután kiderült, hogy a jogos követeléseket a gereálkivitelező azt követően sem teljesítette, hogy a pénzt megkapta a megrendelőtől.
Futó Péter szerint a probléma nem új keletű, az előző kormányzat is próbált javítani a helyzeten - fedezetkezelő intézményi rendszer -, kevés sikerrel. Tatár Tibor szerint sajnálatos, hogy a szabályokat jellemzően olyan bürokraták alkotják, akik nemcsak, hogy nem értenek az építőiparhoz, talán még családi házat sem építettek soha, így érthető, hogy életszerűtlen a szabályozás. Futó szerint, ahhoz, hogy a piacon biztonságosan lehessen üzletelni, mindenképpen működő szabályok kellenek - ki hogyan vehet részt a projektekben, mit kell teljesítenie ahhoz, hogy részt vehessen a rendszerben és amikor elnyer egy munkát, milyen intézkedéseket kell végrehajtson ahhoz, hogy maradéktalanul be is fejezze azt, anélkül, hogy kielégítetlen alvállalkozókat hagyjon maga után.
Futó szerint a válság miatt ma már nincs a piacon megbízható generálkivitelező. Eltűnnek a magyar tulajdonú stabil középvállalkozások és csak a multik maradnak, amelyek hozzák a minőséget, de komoly felárral. Hovatovább azonban a multi sem megoldás, mert nem elég, hogy - Futó szerint - visszaélnek az erőfölényükkel, az elvárt nyereségükből nem kívánják fedezni a saját hibájukból kialakult veszteségeket. Ha csúszás van - egy-két vállalkozó miatt - az ebből keletkező veszteséget szétterítik az összes vállalkozás között, megfojtva így a kicsiket, a multikat sem hagyja érintetlenül a megrendelés szűke. Épp a Stabag miatt kerültek szorult helyzetbe az egyik projektél, ahol a cég - Tatár szerint - nem tudta megmagyarázni, hogy miért nem fizet időre az alvállalkozóinak.
A Futureal projektekben résztvevő néhány alvállalkozó szerint szomorú, hogy a generálkivitelezők jellemzően 90 napra fizetnek, már ha fizetnek és ügyelnek arra, hogy az alvállalkozó még véletlenül se legyen képes fejlődni. Vagy a számlabefogadással trükköznek, vagy túl sok pénzt tartanak vissza egy-egy projekt átadásáig. (Ez jellemzően eléri a számla érték 30 százalékát, ami épp elég arra, hogy lassú kifizetésnél megborítsa az alvállalkozó likviditását.) Van aki szerint nem csak a fedezetkezelő intézményi rendszerhez, hanem az áfa törvényhez is hozzá kellene nyúlni.
Az iparági hierarhia miatt a generálkivitelezők gyakran "kötelezik" az alvállalkozókat számukra előnytelen dokumentumok (például a fizetés teljesülése) kibocsátására, ami miatt a könyvelésüket az alvállalkozók leszívesebben eltitkolnák. Így sokan nem mernek áfavisszaigénylést benyújtani, vagyis a 25 százalékos nyersanyagon levő többlet nem csak finanszírozási, hanem költség növekedést is jelent. Az áfa egyébként azoknak is erős finanszírozási nehézséget jelent, akik még hajlandóak visszaigénylő pozíciót nyitni.
Futó Péter elmondta, a Futureal igyekszik mindent megtenni a saját projektjeik biztonsága érdekében, no meg azért, hogy a körbetartozási anomáliák miatti csúszásokon minél kevesebbet bukjanak, de nem tehetik meg minden egyes beruházásuknál, hogy a generálkivitelező "kihullásával" (és az elvitt pénzzel) lenyeljék az alvállalkozók kifizetése miatti veszteségeket. Futó Péter szerint mileőbb meg kell hozni a megfelelő jogszabályokat és tesztelni azokat, hogy mire beindul az építőipar (2-3 év) addigra megfelelő jogszabályi környezet alakuljon ki segítve a kis- és közepes vállalkozásokat.
