Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság cikke
Vitathatatlan, hogy manapság a bérlők jó alkupozícióban vannak, a bérleti díj azonban csak egy az irodaköltséget befolyásoló tételek közül. Az összköltséget leginkább a bérelt terület nagysága határozza meg, ebbe beletartozik a bérelt területén túl az épület közös területeiből a bérlőre jutó hányad. A költséget a nettó/bruttó irodaterület, a bérlemény kialakítása, elrendezése és az egy munkaállomásra jutó bérelt terület mérete is befolyásolja. Ezért mielőtt a bérleti díjak csökkentésébe fogna egy cég, érdemes tanácsadó bevonásával felülvizsgálni, hogy mekkora az egy munkaállomásra jutó összköltség vagy az átlagos terület, és egy hatékonyabb irodában, esetleg más irodakialakítással mennyit lehet megtakarítani - emelte ki Tilki Róbert, a GVA Robertson magyarországi ügyvezető igazgatója.
Számításaik szerint - az üzemeltetési és bérleti költségek figyelembevételével - míg egy 10 százalékos bérletidíj-csökkentés átlagosan 7 százalékos összköltségcsökkentést jelent, addig a bérelt terület tizedéről való lemondás átlagosan 10 százalék megtakarítást eredményez. Ennek megfelelően a lehetséges ingatlanok, irodák összehasonlítását az összköltség alapján célszerű elvégezni, így valósabb képet kapunk az egyes bérbeadói ajánlatokról. Az iroda elrendezését a létszám, a szervezeti felépítés és a működési folyamatok alapján lehet optimalizálni. A költségracionalizálási folyamat során a tanácsadó végigkíséri a céget az optimális területigény megállapításától kezdve az összköltségszámításon és a bérbeadói ajánlatok begyűjtésén keresztül a megfelelő ajánlat kiválasztásáig. A területigény csökkentésében szerepe van az iroda jó elrendezésének és az épületnek is. Egy hatékony elhelyezést biztosító épületben akár 10-25 százalékos területcsökkentés is elérhető, a területek egy légteresítésével pedig további 10-15 százalék a területmegtakarítás.
Spórolásra akkor is van mód, ha a bérlő a jelenlegi ingatlan hatékonyságának javításával, esetleg területének csökkentésével kívánja visszafogni a költségeket, hiszen a bérbeadóknak is érdeke a bérlők hosszú távú megtartása. Születhetnek bérletidíj-csökkentő megállapodások, cserébe a bérlő hosszabb ideig kötelezi el magát, de elképzelhető a fizetés átütemezése is.
2008-ban a budapesti "A" kategóriás modern irodaterület állománya átlépte a 2,1 millió négyzetméteres határt, míg rekordmértékű, 330 ezer négyzetméter feletti üzletkötés jött létre. A GVA Robertson előrejelzése szerint 2009-ben 306 ezer négyzetméternyi iroda átadása várható, míg jövőre csupán 175 ezer négyzetméterrel bővül a potenciál. A 2010-ben átadandó mennyiségből még 112 ezer négyzetméternyi projekt sorsa azonban kérdéses, ha a következő egy-két hónapban nem indítják el a fejlesztésüket, akkor a jövő évi átadás megkérdőjeleződik, így a közeljövőben számottevően szűkül az új irodák kínálata. A piac újabb fordulóponthoz érkezik 2010-től. Hiány lesz modern irodaházakból, ez pedig a fejlesztők számára lesz kedvező: minden valószínűség szerint emelni tudják a bérleti díjakat. Ezért tanácsos idén, a bérlők számára még kedvező piaci körülmények mellett irodát bérelni, s ha tanácsadó segítségével optimálisan alakul a helykihasználás, akár jelentős, hosszú távú megtakarítás is elérhető. Ez a trend ugyanolyan jól prognosztizálható, mint 2008-ban a díjak következő évi csökkenése - tette hozzá Tilki Róbert.
