A hatóságok – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), a rendőrség, az ügyészség, valamint az egyébként felettük ellenőrzési joggal nem bíró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) – az év eleje óta láthatólag egyre sűrűbben és koncentráltabban vizsgálják a túl magas hozamot hozó ingatlanszövetkezetek munkáját – írja a Népszabadság. A parlament módosította a rájuk vonatkozó törvényt, így júliustól nem tehetnek közzé hozamígéretes hirdetéseket; habár a szövetkezetek érvelése szerint számos ilyen társaság több éve probléma nélkül működik, a hatóságok többüknél is találtak bűncselekményre utaló jeleket.
A K-P-H-M Szövetkezetnél tőkebefektetési csalás és jogosulatlan pénzintézeti tevékenység gyanújával folyik rendőrségi nyomozás, ismeretlen tettes ellen. Az APEH Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága márciusban tőkebefektetési csalás gyanújával tett feljelentést, mivel úgy vélte, hogy a K-P-H-M a valósnál tőkeerősebbnek tünteti fel magát. A PSZÁF pedig jogosulatlan pénzintézeti tevékenységet sejtve fordult a rendőrséghez. Eközben a K-P-H-M cégbejegyzési kérelmét először a Győr-Moson-Sopron megyei cégbíróság, majd jogerősen a Legfelsőbb Bíróság is elutasította, ám a szövetkezet új alapítási beadvánnyal élt, így annak esetleges újbóli, jogerős elutasításáig előtársaságként tovább működhetnek.
A Vertical-Invest a hét végén közgyűlést tartott, ahol közölték, a pénzüket visszakérők számára nem tudnak fizetni. A szövetkezet ügyében a XI. kerületi rendőrkapitányság egy májusi, névtelen levél nyomán kezdett vizsgálódni – írja a lap. A szövetkezet az általa fennen hirdetett ingatlanberuházási tervekre nem kért engedélyt az illetékes önkormányzattól, mi több, a kivitelezésre a helyi viszonyok miatt nem is lett volna lehetőség. Így tőkebefektetési csalás és sikkasztás alapos gyanúja merült fel. A rendőrség számos házkutatást tartott, és augusztus közepén a fővárosi irodában is megjelentek: lefoglalták az iratokat, igaz, a nyomozást felügyelő ügyészség feloldotta a vagyon bűnügyi zárlatát. Ennek ellenére már a közgyűlési bejelentés előtt több károsult jelentkezett a rendőrségen, akik azzal az indokkal nem kapták meg a szövetkezettől a pénzüket, hogy a vagyon úgymond zár alatt van.
Bár az ingatlanszövetkezetekkel kapcsolatos problémák látványosan csupán az idén kerültek a felszínre, az első komolyabb bukás 1999-re datálható: az Otthon XXI. hamis személyazonosságú alapítói a közel 200 tag mintegy 200 millió forintjával egyszerűen leléptek – írja a Népszabadság. A szövetkezetet a cégbíróság azóta törölte.
