Nyugat-Európában is szerepelt a szombat reggeli hírekben a népes delegációval érkezett magyar kormányfő látogatása a Fehér Házban, ahol Orbán Viktor Donald Trumppal az amerikai elnök újraválasztása óta tartott, első kétoldalú találkozón vett részt.

A külföldi sajtó leginkább az orosz olaj- és gázimportra kivetett szankciók alóli mentességről számol be a Fehér Házi források alapján, ami szerint a moratórium – a magyar vezető bejelentésével szemben – nem korlátlan, hanem egy évre szólhat.

Több helyen kiemelik azt is, hogy Trump –  például a migrációs politikája miatt – „kiváló vezetőként” méltatta a magyar miniszterelnököt, akinek az USA-elnök támogatása létfontosságú a választási kampányában. 

Vizsgálják a mentességre vonatkozó kérelmet 

Trump, aki arra sürgeti Európát: mondjon le az orosz energiáról, hogy rávegye Moszkvát az ukrajnai háború befejezésére, megértését fejezte ki Orbán azon álláspontjával kapcsolatban, hogy „súlyos következményei lennének Magyarországra nézve”, ha leállítanák az importot, mivel nem rendelkezünk tengerparttal, nincsenek kikötőink.

Ez azonban néhány más EU-tagállamra is igaz – jegyzi meg a Welt tudósítása.

„Vizsgáljuk az ügyet, Magyarország kérelmét" – idézik Trump reakcióját, aki nyitottságát fejezte ki egy esetleges mentességre. Magyarország cserébe kötelezettséget vállalt, hogy körülbelül 520 millió euró értékben vásároljon amerikai cseppfolyósított földgázt – írják az amerikai jelentések alapján.

Vitatják az amerikai szigort

A Spiegel felidézi: az Egyesült Államok október 22-én vezetett be szankciókat az orosz Rosneft és Lukoil olajtársaságok ellen azzal az indokkal, hogy Vlagyimir Putyin, a Kreml vezetője nem hajlandó befejezni az Ukrajna elleni háborút. Egyúttal másodlagos szankciókat helyeztek kilátásba azon országokkal szemben, amelyek továbbra is Oroszországból importálnak energiát. Pénteken Trump megerősítette, hogy „ez nagyon zavarja”, holott Amerika „segít nekik”.Brüsszeli források szerint viszont fals az USA hozzáállása: Ukrajna orosz invázióját követően az EU szinte teljes importtilalmat vezetett be az orosz olajra, amivel az Európai Bizottság adatai szerint az uniós importrészesedés a 2021-es 29 százalékról 2025-re 2 százalékra csökkent.Csak Magyarország és Szlovákia van kivételes helyzetben, mindketten továbbra is nagy mennyiségű orosz olajat kapnak a Druzsba vezetéken keresztül, míg Magyarország változatlanul nagy mennyiségű földgázt vásárol. Orbán azzal érvelt, hogy nálunk a fűtés 90 százalékát gázzal végzik – mutat rá a Spiegel.

Putyin nem hajlandó abbahagyni a háborút

Magyarország kommunista idők óta fennálló, nagymértékű függése az orosz olajtól és gáztól részben annak köszönhető, hogy Orbán kormánya – ellentétben például Németországgal és Bulgáriával – soha nem tett komoly erőfeszítéseket az ország függőségének csökkentése érdekében – jegyzi meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítása.

A napilap kitér a magyar újságírói kérdésre felvetett – és utóbb lemondott – budapesti csúcstalálkozó lehetőségére Trump és Putyin között, amelyet az USA elnöke ugyan továbbra is pártolna, de, mint fogalmazott:

„az oroszok jelenleg nem hajlandók abbahagyni a harcot”, 

annak ellenére, hogy több katonát veszítenek az ukrajnai háborúban, mint Kijev.

Trump „nagyszerű vezetőként” dicsérte Orbánt, aki „aranykort” hirdetett az amerikai-magyar kapcsolatokban – idézi a FAZ, megjegyezve, hogy Orbán fogadtatását Washingtonban kampánytámogatásként is értelmezték, miután Trump közölte, hogy ugyan „nem ismeri Orbán ellenzékét”, de szerinte „nagyon sikeres lesz a megválasztásán”.

Kép: Reuters, Jonathan Ernst

Kampánybarát találkozó, mentesség egy évre

A magyar miniszterelnök orosz propagandával próbálja megnyerni Trumpot, akinek példaértékű Orbán Viktor illiberális demokráciája – ezzel a felütéssel számol be a svájci Neue Zürische Zeitung, míg több német és osztrák lap is azt emelte ki, hogy Orbán Viktor a belföldi kampányához használja fel Trump barátságos hozzáállását.

Legutóbb a magyar miniszterelnök és az amerikai elnök szeptember végén, az egyiptomi közel-keleti békecsúcson fogott kezet – jegyzi meg a Süddeutsche Zeitung, kiemelve, hogy – lelkes rajongóként – „Orbánnak szüksége is van az amerikai elnök közelségére, hogy ne veszítse el a következő választásokat.”

„Kivétel Putyin európai barátjának! Donald Trump mentesítő döntése a szankciók alól olyan különleges elbánás, amiről más EU-tagállamok csak álmodozhatnak” – dobja fel a hírt a német Bild, megjegyezve, hogy mivel Trump a vámoknál csak az üzletet szereti jobban, Magyarország több száz millió dolláros ajánlatokkal tudta meggyőzni.

Több más nyugati lap mellett az osztrák Kleine Zeitung pedig azt emelte ki, hogy míg Orbán Viktor a találkozó után a Török Áramlat és a Durzsba vezetékek „teljes szankciómentességéről” beszélt, egy amerikai kormánytisztviselő az AFP-nek azt nyilatkozta, hogy a mentesség csak egy évig fog tartani.

Hízelgés helyett méltóság

A Berliner Zeitung mindeközben a Sanghaji Nemzetközi Tanulmányok Egyetemének politológus professzorát idézi, aki Trump és Hszi Csin-ping kínai elnök közelmúltbeli csúcstalálkozója kapcsán arról beszélt, hogy a dél-koreai megbeszélés „ébresztőként szolgálhat Európa számára”. Mégpedig úgy, hogy a hízelgés helyett az európaiak körében „győzhetne az önbizalom”.„Az európai állam- és kormányfők esetében a diplomáciai siker mértéke látszólag azon múlik, hogy mennyi időt tölthetnek a Fehér Házban, hogy SMS-kapcsolatban vannak-e az ottani házigazdával, vagy akár lehetőséget kapnak-e arra, hogy éjszakára a vendégszobáiban szálljanak meg” – fogalmazott Jiang Feng, kiemelve, hogy Peking viszont úgy véli: hízelgéssel nem lehet megoldani a problémákat, „az érdekek védelme méltóságot igényel”.  A kínai vezetés újonnan talált önbizalma abból fakad, hogy a ritkaföldfémekre vonatkozó exportkorlátozások fenyegetése hirtelen ráébresztette az amerikai kormányt, semmi sem működik többé Kínából származó nyersanyagok és készletek nélkül – jegyzi meg a berlini lap.